Ötletes módszert találtak ki az MIT kutatói a tengeri szélerőművek által megtermelt energia tárolására. A koncepció lényege, hogy a vízbe telepített turbinák alá hatalmas betongömböket helyeznének el a tengerfenékre, amelyek egyrészt horgonyként szolgálnának az úszó szélerőművek számára, másrészt pedig az aktuálisan felhasználásra nem kerülő energiafelesleget tárolnák.
Amikor a turbinák többletenergiát termelnek, ezt arra használná fel a rendszer, hogy szivattyúkat működtetve vizet pumpáljon ki a 30 méter átmérőjű, üreges gömbökből. Amikor az így tárolt energiára újra szükség van, a tengervizet egy turbinával ellátott nyíláson keresztül visszaengednék a gömbbe, a turbina által termelt áramot pedig kábeleken keresztül a szárazföld felé irányítanák.
Egy 400 méteres mélységben elhelyezett, 25 méteres belső átmérőjű gömb körülbelül 6 MWh energia tárolására lehet alkalmas a kutatók számításai szerint, ami annyit jelent, hogy ezer turbina és a hozzájuk kapcsolódó ezer gömb hatékony alternatívája lehet akár egy atomerőműnek is. A rendszer nagy előnye, hogy más forrásokból kinyert energia tárolására is alkalmas, tehát akár napfarmok vagy hagyományos erőművek éppen felhasználásra nem kerülő energiái is elraktározhatók ilyen módon.
A szakértők elmondása szerint a 3 méteres falak elegendően nagy tömeget biztosítanának ahhoz, hogy a gömbök üres állapotban is stabilan megmaradjanak az óceán alján. Egy-egy tárolóegység legyártása és beüzemelése jelenleg nagyjából 12 millió dollárba kerülne, de amennyiben elterjed a technológia, a költségek ennek töredékére csökkenhetnek, és idővel elérhető lehetne a kilowattóránként 6 centes tárolási költség is, ami már abszolút versenyképes ár lenne. (A gömbök előállításához szénerőművek működése során keletkező hamuból készült cementet használnának fel.)
Mivel a tárolóegységek optimális használatához eleve nagy vízmélységre van szükség, az úszó szélfarmokat a partoktól távolabb, szelesebb és kevésbé zavaró helyekre lehetne telepíteni. A tervezet megvalósítása egyelőre nagyon a kezdeti stádiumban jár, eddig csak egy méternél kisebb átmérőjű prototípusokkal kísérleteztek a kutatók. A munka következő fázisában egyre növelik a tárológömb méreteit, illetve élesben, mélytengeri körülmények között is tesztelni fogják a rendszert.
