2611 - iPon Black Friday - All-in

A Szaturnusz gyűrűrendszere a Naprendszer egyik legismertebb struktúrája. A jellegzetes objektum távolról egybefüggő, sávos szerkezetnek tűnik, de közelebbről kiderül, hogy a gyűrűk elkülönülnek és eltérően is viselkednek, ahogy az is, hogy más, távolról nem látható, ritkább anyagú gyűrűk is léteznek. A gyűrűk főleg vízjégből, kisebb mennyiségben pedig szilikátokból, szén-dioxidból és ammóniából állnak, és mindegyikük sajátos pályával rendelkezik.

Annak demonstrálására, hogy a gyűrűk mennyire eltérően viselkednek, és az egész rendszer mennyire komplex, a NASA kutatója, James O’Donoghue készített egy lenyűgöző szimulációt. A szakértő elmondása szerint az évek során sokszor találkozott az Szaturnusszal kapcsolatos alapvető kérdésekkel. Az emberek többsége például meglepődik, amikor megtudja, hogy a gyűrűket különböző méretű, a mikroszkopikustól a jéghegyig terjedő nagyságú jégdarabok építik fel, ahogy azon is, hogy a gyűrűk anyaga csaknem tisztán fagyott víz, amit a kis mennyiségű egyéb anyag színez meg, egyébként teljesen fehérek lennének

A laikusok számár az is meglepő és nehezen elképzelhető, hogy a gyűrűk eltérő sebességgel forognak, attól függően, hogy melyik „sávban” haladnak, mondja O’Donoghue. Ahogy az általa készített animáción is látszik, a Szaturnusz gyűrűit felfedezésük sorrendjében látták el betűjelekkel, így belülről kifelé haladva találjuk a D, a C, a B, az A és az F gyűrűket. Az A és az F gyűrű között húzódik a rejtélyes E gyűrű, amely a Mimas és a Titan holdak között található, rendkívül széles, és annyira apró jégkristályok alkotják, hogy szinte láthatatlan.

A szimuláción 30 óra történései láthatók, a bolygó képe a Cassini űrszonda felvételei alapján készült, és az ábrázolt időstartam alatt a leglassabb gyűrű is kétszer kerüli meg a bolygót. A felvétel kitűnően demonstrálja a gyűrűrendszer rezonanciája. A Cassini-résben például a Mimas és a gyűrűrészecskék kölcsönhatása miatt sokkal kevesebb az anyag. A Szaturnusz saját tengely körüli fogását fehérrel jelöli az animáció. A képeken jól látszik a bolygó poláris régiójában található, hexagonális vihar is.

A Cassini küldetése 2017. szeptember 15-én ért véget, és az adatok elemzése még közel sem fejeződött be, így a szonda által gyűjtött információk még sok érdekességet rejtegetnek a bolygóval, annak gyűrűivel és holdjaival kapcsolatban.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

8 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Szefmester
Szefmester
2021. máj. 2. 8:38
#4

És vajon a gyűrűk elaprózódnak, vagy csomósodnak?

Sidneyw
Sidneyw
2021. máj. 2. 2:55
#3

Ugyanez :D Elolvastam a cikk főcímét, mondom magamban:

Hm, eddig erre tényleg nem gondoltam, dehát ez természetes, hogyan máshogy is lehetne?

  • Egy szintén Kerbal Space Program játékos

("időstartam"-ot kéretik javítani)

SipiJani
SipiJani
2021. máj. 1. 15:07
#2

Kína állítólag már tervezi az emberes űrutazást a Szaturnuszra, hogy chiát tudjonak tárolni a gyűrűkön.

Levy_Szh
Levy_Szh
2021. máj. 1. 13:33
#1

Érdekes is lenne ha egyforma sebességgel forognának. A föld körül is a müholdak más és más sebességel kell hogy haladjanak attól függően milyen magas pályán köröznek.

Ha alacsony pályán haladsz lassan akkor lezuhansz , hameg magas pályán haladsz gyorsan akkor kirepülsz az ürbe. Amióta ürhajózás van azóta ez közismert tény , szóval ebben semmi újdonság nincs hogy más és más sebességel kell körözni hogy körpályán maradjál.

Gyakorlati tudás = Kerbal Space Program :D

gturke
gturke
2021. máj. 6. 13:04

@Radon Mégcsak a KSP sem kell, csak Kepler 3. törvénye.

Vissza az oldal tetejére