Az AMD következő generációs processzorai, amelyek már a ZEN 5 architektúra köré épülnek, várhatóan az év második felében debütálhatnak, legalábbis erre utalt Dr. Lisa Su korábbi kijelentése. Az újdonságokkal kapcsolatban ennek fényében egyre több és több információ szivároghat ki az elkövetkező hónapok folyamán – az alapokat adó lapkákról éppen a minap adott közre némi friss információt a kínai UDN csapata. Az új architektúra köré épülő processzorok egyebek mellett a jelenlegi RYZEN 7000-es és a RYZEN 8000-es sorozatot is leválthatják majd.
A dolgok jelenlegi állása alapján úgy tűnik, hogy a ZEN 5 és a ZEN 5c architektúra köré épülő processzormagok esetében eltérő gyártástechnológiát alkalmaz majd a gyártó. A ZEN 5 alapú processzormagokkal rendelkező CCD-k, amelyek az asztali Granite Ridge, a mobil Fire Range, illetve a szerverekbe szánt Turin processzorok fedélzetén kapnak helyet, a pletykák alapján a 4 nm-es EUV node bevetésével készülnek, ami egy picivel fejlettebb gyártástechnológia lesz, mint a jelenleg is alkalmazásban álló 5 nm EUV. Ezzel egy időben a ZEN 5c alapú processzormagok, amelyek a ZEN 4c-hez hasonlóan „sűrűbbek” lesznek normál társaiknál, már egy fejlettebb csíkszélesség, a 3 nm EUV gyártástechnológia bevetésével készülhetnek. Mindkét CCD sorozatgyártása megindulhat az idei év második negyedévében, míg a köréjük épülő első termékek az év második felében jelenhetnek meg.
Az egyes CCD tömbök felépítésével kapcsolatban szintén befutott némi információk, amelyek alapján már nem titok, hogy a ZEN 5c processzormagokkal szerelt verzió összesen 32 darab processzormaggal rendelkezik majd, ezeket két darab CCX tömb foglalja magában, amelyek egyenként 16 darab processzormagot rejtenek. Az egyes CCX tömbök 32 MB-nyi megosztott harmadszintű gyorsítótárhoz férnek hozzá, a másodszintű gyorsítótár kapacitása pedig magonként 1 MB lesz. Egy-egy ilyen 32 magos CCD tehát összesen 64 MB-nyi megosztott harmadszintű, illetve 32 MB-nyi másodszintű gyorsítótárral rendelkezhet. Az újdonságok valószínűleg a nagyobb tranzisztorsűrűség elérése érdekében készülnek eltérő, fejlettebb csíkszélességgel, plusz az is szerepet játszhatott a döntésben, hogy a „sűrűbb” ZEN 5c processzormagok alacsonyabb magfeszültséggel működhetnek és így alacsonyabb órajeleket is érhetnek el. A fejlettebb csíkszélesség hatására lehetőség nyílik az órajelek emelésére, vagyis a ZEN 4c alapú megoldásokhoz képest emiatt is bekövetkezhet némi teljesítménynövekedés, nemcsak a magszám-növelés és az architektúra fejlődéséből fakadó IPC növekedés miatt.A nagy magsűrűségre hangolt EPYC szerverprocesszorok esetében ezekből a ZEN 5c alapú CCD lapkákból maximum hat darab kaphat helyet egy tokozáson belül, ami azt jelenti, hogy a csúcsmodell maximum 192 processzormaggal rendelkezhet.
A ZEN 5 alapú CCD esetében csak egyetlen CCX lapul a fedélzeten, ami összesen 8 darab ZEN 5-ös processzormagot tartalmaz. A CCX összesen 32 MB-nyi megosztott harmadszintű gyorsítótárat oszthat be, valamint lesz TSV (Through-Silicon-Via) előkészítés is a lapkán, amelynek köszönhetően a 3D V-Cache technológia következő generációs változata is használható lesz. Utóbbi az L3 Cache növelésén keresztül architektúra-váltással felérő gyorsulást eredményez bizonyos terhelésformák esetén, például játékok, illetve speciális szerveralkalmazások alatt.