Az AMD következő generációs processzorai, amelyek már a ZEN 5 architektúra köré épülnek, várhatóan az év második felében debütálhatnak, legalábbis erre utalt Dr. Lisa Su korábbi kijelentése. Az újdonságokkal kapcsolatban ennek fényében egyre több és több információ szivároghat ki az elkövetkező hónapok folyamán – az alapokat adó lapkákról éppen a minap adott közre némi friss információt a kínai UDN csapata. Az új architektúra köré épülő processzorok egyebek mellett a jelenlegi RYZEN 7000-es és a RYZEN 8000-es sorozatot is leválthatják majd.

A dolgok jelenlegi állása alapján úgy tűnik, hogy a ZEN 5 és a ZEN 5c architektúra köré épülő processzormagok esetében eltérő gyártástechnológiát alkalmaz majd a gyártó. A ZEN 5 alapú processzormagokkal rendelkező CCD-k, amelyek az asztali Granite Ridge, a mobil Fire Range, illetve a szerverekbe szánt Turin processzorok fedélzetén kapnak helyet, a pletykák alapján a 4 nm-es EUV node bevetésével készülnek, ami egy picivel fejlettebb gyártástechnológia lesz, mint a jelenleg is alkalmazásban álló 5 nm EUV. Ezzel egy időben a ZEN 5c alapú processzormagok, amelyek a ZEN 4c-hez hasonlóan „sűrűbbek” lesznek normál társaiknál, már egy fejlettebb csíkszélesség, a 3 nm EUV gyártástechnológia bevetésével készülhetnek. Mindkét CCD sorozatgyártása megindulhat az idei év második negyedévében, míg a köréjük épülő első termékek az év második felében jelenhetnek meg.

A nagy magsűrűségre hangolt EPYC szerverprocesszorok esetében ezekből a ZEN 5c alapú CCD lapkákból maximum hat darab kaphat helyet egy tokozáson belül, ami azt jelenti, hogy a csúcsmodell maximum 192 processzormaggal rendelkezhet.

A ZEN 5 alapú CCD esetében csak egyetlen CCX lapul a fedélzeten, ami összesen 8 darab ZEN 5-ös processzormagot tartalmaz. A CCX összesen 32 MB-nyi megosztott harmadszintű gyorsítótárat oszthat be, valamint lesz TSV (Through-Silicon-Via) előkészítés is a lapkán, amelynek köszönhetően a 3D V-Cache technológia következő generációs változata is használható lesz. Utóbbi az L3 Cache növelésén keresztül architektúra-váltással felérő gyorsulást eredményez bizonyos terhelésformák esetén, például játékok, illetve speciális szerveralkalmazások alatt.