Először térképezték fel egy exobolygó felhőzetét

A Kepler 7b nyugati féltekéjét vastag felhőréteg borítja, míg a keleti oldalon jóval tisztábbnak tűnik az ég. 

Először térképezték fel egy exobolygó felhőzetét

Az MIT kutatói a Kepler és a Spitzer űrtávcsövek megfigyelési adatait felhasználva először készítették el egy olyan bolygó felhőtérképét, amely a Naprendszeren kívül található. A Jupiternél némileg nagyobb méretű Kepler 7b katalógusjelű bolygó 1000−1400 fényévnyire található, és 4,8 földi nap alatt kerüli meg csillagát.

Az égitest érdekességét tovább növeli, hogy egyike a legalacsonyabb sűrűségű ismert exobolygóknak: anyagának egy köbcentimétere mindössze 0,166 grammot nyom. Ami a bolygó felhőzetét illeti, a nyugati féltekét vastag felhőréteg borítja, míg a keleti oldalon jóval tisztábbnak tűnik az ég. A Spitzer adatai alapján már több exobolygó hőtérképe elkészült, ez az első alkalom azonban, hogy a felhőzet minőségét is sikerült részletiben megfigyelni egy ilyen planéta körül.

Ahogy Brice-Olivier Demory, a kutatás vezetője elmondta, a meglehetősen elnagyolt felhőtérkép létrehozásához három éven keresztül gyűjtötték az információkat. A Kepler űrtávcső pályafutása alatt több mint 150 exobolygót fedezett fel, ezek közül a Kepler 7b-re rögtön küldetése első napjaiban ráakadt. Az űreszköz meghibásodott pozícionáló rendszere ugyan a további bolygófelfedezéseket nem teszik lehetővé, a szakértőknek azonban még várhatóan hosszú ideig munkát ad a négy éves működés során összegyűjtött adathalmaz.

A Kepler 7b és a Jupiter

A Kepler 7b látható tartományban való megfigyelése során különböző árnyalatú foltokat észleltek a bolygón a kutatók, köztük a nyugati féltekén egy különösen fényes részt. Ezek az adatok azonban nem voltak kellően pontosak ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, a felhőket vagy a bolygó hőmérsékletét észleli-e a távcső.

Ekkor vonták be az égitest vizsgálatába a Spitzer űrtávcsövet, amely az infravörös tartományban vizsgálja az égboltot, így képes volt felmérni a Kepler 7b felszíni hőmérsékleti jellemzőit. Az adatok alapján a bolygón 1100−1300 kelvin között alakul a hőmérséklet, ami meglehetősen hűvösnek tűnik ahhoz képest, hogy a bolygó milyen közel kering központi csillagához. Pályájának átlagos sugara mindössze 15 százaléka a Merkúrénak, ráadásul egy Napnál majdnem kétszer nagyobb átmérőjű csillag körül kering.

Az adatok alapján egyértelműnek tűnt, hogy a Kepler által rögzített képeken megjelenő foltok a felhőrendszerhez tartoznak, amely a ráeső fény jelentős mennyiségét visszaveri. A felhőzet feltérképezése alapján az is kiderült, hogy a Földdel ellentétben a Kepler 7b felhőzete nem nagyon mutat változásokat, vagyis a bolygón meglehetősen állandósult időjárás uralkodik.

Az égitest felhőrendszerének feltérképezése során alkalmazott metódusok a kutatók elmondása szerint más exobolygók esetében is használhatók lesznek. Ahogy Paul Hertz, a NASA asztrofizikai részlegének igazgatója fogalmazott, a Naprendszerünkön kívül planéták vizsgálatában elértünk arra a pontra, amikor már nem egyszerűen detektáljuk ezeket az égitesteket, hanem lehetőségünk van részletekbe menően felderíteni jellemzőiket.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward