Először találták meg egy üstökös darabját a Földön

Dél-afrikai kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy több millió évvel ezelőtt egy üstökös eltálalta a Földet, majd a légkörbe lépve felrobbant, ráadásul még az égitest egy darabkáját is sikerült azonosítaniuk. 

Először találták meg egy üstökös darabját a Földön

Dél-afrikai kutatók bizonyítékot találtak arra vonatkozólag, hogy több millió évvel ezelőtt egy üstökös eltálalta a Földet, és a légkörbe lépve felrobbant, olyan hatalmas lökéshullámot indítva útjára, amely minden eléje kerülő élőlényt elpusztított. A felfedezés a szakértők szerint hasznos információkkal szolgálhat a jövőre nézve is, hiszen segíthet megérteni a Naprendszer formálódásának titkait.

„Üstökösökkel időről időre találkozhatunk az égre pillantva, azonban mindeddig senkinek sem sikerült ezen porral kevert, koszos hógolyók anyagát bolygónkon azonosítani” – mondja David Block, a johannesburgi Wits Egyetem kutatója.

A kérdéses üstökös 28 millió évvel ezelőtt lépett be a légkörbe a mai Egyiptom területe fölött. Amikor röviddel ezt követően felrobbant, 2000 Celsius fokra hevítette a felszínt borító homokot, jelentős mennyiségű sárga kvarcot hozva létre a folyamat során. A líbiai sivatagi üvegnek is nevezett ásvány a Szahara mintegy 6000 négyzetkilométeres területén lelhető fel, és az ókorban nagyon értékes ékszeralapanyagként szolgált: többek közt ebből az anyagból készült Tutanhamon fáraó híres nyakláncának szkarabeusza is.

A Block vezette kutatócsoport munkája során elsősorban arra a rejtélyes fekete kődarabra koncentrált, amelyre néhány évvel ezelőtt egyiptomi geológusok akadtak rá a sivatagi üvegben gazdag régióban. Alapos vegyi elemzések alapján a szakértőknek úgy vélik, hogy nem egyszerűen egy szokatlan meteoritról van szó, hanem egy eddig sosem látott üstökösmag egy darabjáról.

A lelet alaposabb vizsgálata során az is kiderült, hogy a magon mikroszkopikus gyémántok is fellelhetők, amelyek feltehetően a becsapódás eredményeként keletkeztek az üstökös széntartalmú anyagából. Ahogy a szakértők elmondták, ehhez olyan nagy nyomásra volt szükség, amely kizárólag akkor állhatott fenn, ha a fekete kődarab az üstökös részét képezte, és becsapódott a felszínbe. A kutatócsoport az üstökösmagot az első ismert női matematikus, csillagász és filozófus után Hüpatiának keresztelte el.

Az üstökösök összetételét meglehetősen nehéz kutatni, mivel nagyon problematikus mintákat beszerezni belőlük. Üstökösmaradványokra egészen eddig nem sikerült ráakadni a Földön, leszámítva néhány vitatott eredetű mikroszkopikus porrészecskét, amelyek a légkör felső részében lebegnek, illetve némi szénben gazdag port az Antarktisz jegében. A világ űrügynökségei az elmúlt évtizedek során óriási pénzösszegeket öltek abba, hogy az űrben igyekezzenek mintát beszerezni egy-egy üstökös anyagából, ám mindeddig csak egyetlen ilyen projekt járt sikerrel: a NASA Stardust űrszondája „belekóstolt” a Wild−2 csóvájába, majd eredményesen vissza is juttatta a mintát a Földre. A szakértők most azt remélik, hogy a Hüpatia további tanulmányozása révén többet tudhatnak meg a Naprendszer ezen érdekfeszítő vándorairól, és ezzel együtt talán annak múltjáról is.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward