Történelmi jelentőségű teljesítmény, hogy február 22-én elérte a Hold felszínét az első magánűreszköz, amely irányítottan le tudott szállni égi kísérőnkre. Az Odysseust a texasi Intuitive Machines fejlesztette, így egyben ez az első amerikai űreszköz is 1972 óta, amely épségben elérte a holdi felszínt

Az Odysseus a leszállása nem volt mentes az izgalmaktól, például meghibásodtak a lézeres távmérők, amelyeknek az autonóm utazás során kellett volna segíteniük a holdfelszínre való leérkezésben. A küldetés irányítóinak így az utolsó pillanatokban egy szoftverjavító programot kellett feltölteniük, hogy a NASA által biztosított másodlagos lézert használhassák erre a célra.

Az űreszköz pontos állapota közvetlenül a houstoni idő szerint 17:23-kor bekövetkezett landolás után nem volt egyértelmű, de gyenge jelet küldött az irányítóközpontba, ami azt jelzi, hogy legalább részben túlélte a leszállást. Függetlenül attól, hogy az űreszköz mennyire lesz működőképes a továbbiakban, a leszállás komoly lendületet adhat a Holdra való visszatérésre irányuló amerikai és kereskedelmi erőfeszítéseknek. A NASA, amely a mostani küldetés nagy részét finanszírozta, a jövőben is számít az olyan cégekre, mint az Intuitive Machines, hogy segítsenek felszereléseket és tudományos műszereket szállítani a Holdra, előkészítve az űrhajósok oda való visszatérését.

„Az Egyesült Államok visszatért a Holdra” – mondta Bill Nelson, a NASA vezetője. „A mai nap megmutatja a NASA kereskedelmi partnereinek erejét és ígéretét.” Az első képek a Hold felszínéről attól függően várhatóak, hogy az űreszközzel való kommunikáció hogyan alakul. Ha a kapcsolat rendben lesz, és az Odysseus tudományos eszközei működnek, akár hét napig is gyűjthetnek adatokat, amíg a leszállóhelyen be nem sötétedik.

Ahogy azzal már többször foglalkoztunk, a holdraszállás még napjainkban is nehéz feladat: a legutóbbi kilenc kísérletből öt kudarcot vallott. A kudarcok között szerepel a pennsylvaniai Astrobotic által a múlt hónapban indított küldetés, amelynél az indítás után néhány órával kifogyott az üzemanyag egy szelep meghibásodása miatt. De ugyancsak a múlt hónapban a japán űrügynökségnek viszont sikerült a SLIM nevű leszállóegységét a Hold egyenlítője közelében lévő Shioli-kráter közelébe juttatni, bár az űreszköz fejjel lefelé szállt le.

Az Odysseus február 15-én indult a floridai Cape Canaveralból, és egyenesen a Hold felé vette az irányt. Útközben többször is beindította a hajtóművét, hogy a megfelelő pályára állítsa magát, és képeket küldött a Földről és a Holdról. Február 21-én lépett holdkörüli pályára, és a leszállási kísérlet megkezdése előtt 92 kilométerrel a felszín felett keringett.

Az űrszonda beindította hajtóműveit, hogy alacsonyabbra ereszkedjen, majd önálló manőverek sorozatába kezdett, amelyek során újra tájékozódott, és elkezdte felmérni az alatta lévő krátereket és sziklákat. A tervezett leszállóhely felé navigált, majd újra beindította hajtóműveit, hogy lassítsa az ereszkedést, és végül elérte a felszínt.

A hatlábú, telefonfülke méretű űreszköz a Malapert A kráter közelében landolt, mintegy 300 kilométerre a Hold déli pólusától. A NASA azért érdeklődik a Hold déli pólusa iránt, mert a régió talaja és árnyékos kráterei vízjeget tartalmaznak, amely üzemanyagot és más erőforrásokat biztosíthat a jövőbeli holdutazók számára. Eddig a legtöbb holdi leszállóegység a Hold egyenlítői régióiban landolt, az egyetlen küldetés, amely a déli pólus közelében érte el a felszínt, az indiai Chandrayaan-3, amely tavaly augusztusban étkezett oda.

Az Odysseus az Astrobotic után a második indítási kísérlet volt a NASA kereskedelmi célú holdi teherszállítási szolgáltatási programjában (CLPS), amelynek célja, hogy a kis űrkutatási vállalatokat arra ösztönözze, hogy a NASA és mások megbízásából alacsony költséggel szállítsanak hasznos terheket a Holdra. A NASA 118 millió dollárt fizetett az Intuitive Machinesnek az Odysseus kifejlesztéséért, ami töredéke egy tipikus bolygóközi küldetés költségének.

A NASA hat hasznos terhet helyezett az Odysseus fedélzetén, köztük egy kamerakészletet, amely azt hivatott tanulmányozni, hogy a rakéták hajtógázai hogyan lépnek kölcsönhatásba a Hold felszínével. Az űrügynökség a CLPS repüléseket arra is szeretné használni, hogy tesztelje a Holdra való visszatéréshez szükséges technológiákat, beleértve azt a tervet, amely keretében már akár 2026-ban űrhajósokat küldenének a Hold déli pólusához. A tervek szerint az Intuitive Machines második holdi küldetése során egy jégfúrót is magával visz a déli sarkvidékre, erre talán már az év végén sor kerülhet.

Az Odysseus az első űreszköz, amely metánalapú rakétaüzemanyagot használ. A metánalapú hajtóanyagok hatékonyabbak és környezetkímélőbbek a kerozint tartalmazó hajtóanyagoknál, de nehezebb is lehet velük dolgozni, mert ultrahideg hőmérsékleten kell maradniuk. Több más űrkutatási vállalat is tervezi, hogy a jövőben metán üzemanyagok használatára vált.