Először próbálják ki az őssejtek új típusát emberi betegeken

A felnőtt testi sejtekből előállított indukált pluripotens őssejtekből a szervezet bármelyik sejttípusa létrehozható, így emberi alkalmazásuk nagy reményekkel kecsegtet több betegség gyógyításában is.

Először próbálják ki az őssejtek új típusát emberi betegeken

Egy súlyos szemproblémában szenvedő japán beteg lesz az első ember, akit indukált pluripotens őssejtekkel (iPS) kezelnek. Az őssejtek ezen típusát felnőtt testi sejtekből, azok átprogramozása révén hozzák létre, így a szervezetenként véges számban rendelkezésre embrionális őssejtekkel szemben elviekben bármekkora mennyiség előállítható belőlük. Az eljárás másik előnye, hogy a kezelés nagyon egyszerűen a beteghez igazítható, hiszen mindössze annyit kell tenni, hogy eleve a páciens testi sejtjeit használják nyersanyagként. A labortesztek és az állatkísérletek során a sejtekből gyakorlatilag mindenféle testi sejttípust sikerült előállítani, így az őssejtek ezen változata nagy reményekkel kecsegtet számos betegség gyógyításában is.

Az eljárást elsőként egy makuladegenerációban szenvedő betegen próbálják ki. Az időskorban jelentkező betegség egyik gyakori oka, hogy kóros érnövekedés indul meg az éleslátás helyét képező ideghártya alatt, és a véredények lassan betörnek a retinába. A folyamat vérzéssel és hegesedéssel jár, ami idővel a látás teljes elvesztését okozhatja.

Az első klinikai teszt vezetője, Takahasi Maszajo felnőtt bőrsejteket programozott át indukált pluripotens őssejtekké, majd ezeket a retina egyik rétegét adó pigmentált hámsejtekké alakította. A sejteket vékony rétegekben növesztette, hogy a kész lapokat be lehessen ültetni a sérült szembe. A szakértő korábbi állatkísérletei során igazolta, hogy a beteg saját sejtjeiből létrehozott új sejtek nem váltanak ki immunreakciót a szervezetből, így a kilökődés veszélye gyakorlatilag megszűnik. A kísérletek korai fázisában felmerült, hogy az iPS-sejtek talán növelhetik a tumorok kialakulásának esélyét, ez azonban az azóta elvégzett vizsgálatokfényében nem tűnik valószínűnek.

Az eljárás kapcsán potenciális veszélyként merült fel az is, hogy a sejtek átalakítása során esetleg veszélyes mutációk mehetnek végbe, a japán kutatócsoport azonban alapos teszteket végzett a kész sejteken azok genetikai stabilitását vizsgálva, de nem találták nyomát aggasztó változásoknak. A biztonság kedvéért azért az emberi iPS-kezelésekkel kapcsolatos klinikai tesztek előírásai közé bekerült az is, hogy a beültetés előtt a sejteket genetikailag is meg kell vizsgálni.

Az emberi kipróbálást megelőző engedélyeztetési folyamat során Takahasi egyik legfontosabb támogatója Jamanaka Sinja volt, aki elsőként hozott létre indukált pluripotens őssejteket, és ezért 2012-ben orvosi Nobel-díjat is kapott. Az első beültetésre egyes források szerint napokon belül sor kerülhet, bár a tényleges időpontot egyelőre nem árulták el a kutatócsoport tagjai. A klinikai tesztek kezdeti fázisában hat beteg részesülhet a kezelésben, akiket a műtéteket követően legalább egy évig folyamatos megfigyelés alatt tartanak majd.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward