A Bostoni Gyermekkórház kutatói elsőként követték végig és vizualizálták egy élő szervezetben egy daganat kialakulását az első tumorsejt létrejöttétől. Testünkben számos olyan sejt van, amely a rákra jellemző mutációkat hordoz (gondoljunk csak az anyajegyekre), ezek azonban mégsem kezdenek el rögtön kártékony tumorsejtekként viselkedni, mondja Charles Kaufman, a kutatás vezetője. A szakértő és kollégái vizsgálataik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a rák kialakulásának kezdete egy onkogén aktiválásához vagy egy tumorszupresszor gén elvesztéséhez köthető. Az érintett sejtek ezzel gyakorlatilag őssejtté vedlenek vissza, és annak megfelelően is kezdenek viselkedni.

Kaufman és munkatársai szerint a folyamatot beindító géneket megcélozva megakadályozható lehet a rák kialakulása. A szakértők élő zebradániókon vizsgálták a melanóma kialakulását. Genomjukban a halak mindegyike hordozta a BRAFV600E nevű tumormutációt, amely az ártalmatlan emberi anyajegyekben is megtalálható, emellett pedig hiányzott sejtjeikből a p53 nevű tumorszupresszor gén. A kutatók úgy módosították az állatok génjeit, hogy azok sejtjei zölden fluoreszkáljanak, ha egy bizonyos, jellemzően az őssejtekben működő gén aktiválódik.

A szakértők a kísérletek során több zöld pötty felbukkanását is megfigyeltéka halakon, és ezekből minden esetben tumor fejlődött ki. A kérdéses sejtek vizsgálatából az is kiderült, hogy ezekben pontosan ugyanazok a gének aktívak, amelyek a zebradániók embrionális fejlődése során is működnek. Jelen esetben azok a DNS-szakaszok léptek működésbe, amelyek a halak pigmentsejtjeit létrehozó őssejtekben is működnek.

A kutatók elmondása szerint a felfedezés azért nagyon jelentős, mert az emberi melanómákban is ugyanezek a gének válnak aktívvá. A tumorok kialakulását megindító sejtek azonosítása nem volt könnyű feladat, azonban megérte a fáradtságot, hiszen Kaufman két esetben is tanúja volt annak, ahogy egyetlen zölden fénylő sejt osztódni kezd, és idővel méretes tumorrá válik.

Az új adatok révén kutatók idővel új szűrési eljárásokat fejleszthetnek ki a gyanús anyajegyek vizsgálatára, hiszen ezek sejtjeinek genetikai vizsgálatából a rák korai szakaszában megállapítható lehet, hogy a sejtek ártalmatlanok, vagy már elkezdtek őssejtekként viselkedni. Megelőző intézkedésként pedig az is lehetségessé válhat, hogy az őssejtszerű működést lehetővé tevő géneket blokkolják, megakadályozva, hogy az anyajegyekben megkezdődjön a daganatfejlődés. A szakértők szerint hasonló kísérletekkel más szövetek érintő „tumorreceptek” is azonosíthatók lehetnek.