2611 - iPon Black Friday - All-in

A CRISPR génszerkesztési technológia az elmúlt évtized talán legígéretesebb módszere a genetikai kórképek kezelésének. A technika laborban növesztett sejteken már bizonyított, az embereken való alkalmazásnak azonban van egy jelentős módszertani nehézsége: el kell juttatni abba a szövetbe molekuláris ollót, ahol a DNS-t szerkeszteni akarják. Ezért volt az, hogy eddig jobbára csak a szem betegségei kapcsán alkalmazták a módszert, hiszen ott könnyen célba juttatható a terápia.

Most először azonban a kutatók a vérbe fecskendezték a génszerkesztő komplexet olyan betegeknél, akiknél egy genetikai probléma halálos kimenetelű ideg- és szívproblémákhoz vezethet. Az új kezelés három érintett betegnél máris eredményesnek látszik, májukban csaknem teljesen leállt annak a toxikus fehérjének a termelődése, ami a problémákat okozza. Bár azt még nem lehet tudni, hogy a terápiával a transztiretin amiloidózis tünetei is mérsékelhetők-e, az előzetes eredmények alapján máris nagy várakozások övezik a gyógymódot. A módszer ugyanis azzal kecsegtet, hogy egyetlen kezeléssel élethosszig megóvhatja az érintetteket az öröklött problémától.

Az eredmények egyúttal az mRNS-alapú kezelések létjogosultságát is alátámasztják, mivel a kezelésben mRNS kódolja a CIRSPR egyik komponensét. A COVID-19 elleni vakcinákkal debütáló módszer ezzel újabb fontos lépést tehet afelé, hogy általánosan elterjedtté váljanak az ilyen jellegű gyógymódok.

Galéria megnyitása

A kérdéses, jelenleg is folyó klinikai vizsgálat során a CRISPR-technológiával azt a gént igyekeznek deaktiválni a szakértők, amely a betegekben a transztiretin nevű fehérje rosszul összehajtogatódott verziójának termelődése mögött áll. Ezek a hibás fehérjék aztán felhalmozódnak az idegekben és a szívben, és fájdalmat, érzéketlenséget és szívproblémákat váltanak ki. Az állapot meglehetősen ritka, és egy engedélyezett gyógyszerrel (patisiran) szinten tartható. A Regeneron Pharmaceuticals és az Intellia Therapeutics nevű stratup kutatói azonban alternatív, végleges megoldást keresnek a betegségre.

A tavalyi évben a CRISPR révén már sikerült a sarlósejtes vérszegénység egyik típusának gyógyítása. Ehhez azonban a kutatóknak először el kellett távolítaniuk a betegek véréből a kóros vérsejteket, ezeket a laborban génszerkeszteni, majd újra infundálni a testbe. Más kutatások keretében pedig, ahogy már említettük, a szem különböző betegségeit igyekeznek közvetlen CRISPR-injekciókkal orvosolni.

A legtöbb genetikai probléma esetében azonban ahhoz, hogy a kezelés eljusson a kívánt szövetekbe, azt a vérbe kell juttatni, majd valahogy biztosítani, hogy a megfelelő helyen kössenek ki az összetevők. A máj esetében annyival könnyebb a helyzet, hogy a szerv automatikusan kiszűri az idegennek ítélt részecskéket, vagyis ha a májba szánnak valamit, csak azt kell biztosítani, hogy ez megtörténjen.

A mostani klinikai vizsgálatban négy férfi és két nő vesz részt, akik 46–64 évesek, és mindannyian transztiretin amiloidózisban szenvednek. A kezelés során olyan lipidrészecskéket injektáltak vérükbe, amely két különböző RNS-t tartalmazott: egy mRNS-t, amely a Cas nevű, a DNS-szálat átvágni képes enzimet kódolja, és egy vezető RNS-t, amely a transztiretin génjéhez irányítja a komplexet. Amikor a Cas belevág a DNS-be, a javító mechanizmusok összeillesztik a vágott végeket, de a javítás tökéletlen lesz, így a gén elveszti aktivitását.

Galéria megnyitása

28 nap elteltével az a 3 férfi, akik magasabb dózisban kapták meg a kezelést 80–96 százalékkal alacsonyabb transztiretinszinttel rendelkezett, mint előtte. Összevetésképpen a patisiran csak 81 százalékkal csökkenti a kóros fehérje mennyiségét. Az eredmények tehát nagyon ígéretesek, és azzal kecsegtetnek, hogy a kezelés életre szóló megoldást jelenthet a betegek számára.

Hogy a tünetek is mérséklődni fognak-e a kezeléstől, annak feltárása akár hónapokba is beletelhet, ahogy a már felhalmozott hibás fehérjék elkezdenek lebomlani a szervekben, és mivel nem kapnak utánpótlást, az érintett szövetekben is csökkenni kezd a mennyiségük. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a kezelés hatásos, és alkalmazása csak rövid távú mellékhatásokkal jár együtt.

Problémák persze lehetnek, hiszen előfordulhat például, hogy utólag kiderül, hogy a komplex rossz helyen vágott bele a DNS-be, vagy esetleg nem csak a májban fejtette ki hatását. Ez funkciókieséseket, illetve kóros, például rákos folyamatokat is eredményezhet. Az mRNS-es megközelítés ugyanakkor a szakértők szerint biztonságosabbnak tűnik annál, amikor vírusokkal juttatják be a kívánt fehérjék genetikai kódját a sejtekbe. Így ugyanis a folyamat sokkal szabályozhatóbb, hiszen mind az mRNS mennyisége, mind a kezelés ideje meghatározható. A vírusok által bejuttatott gének tartósan is megmaradhatnak a sejtekben, ahol aztán nem kívánt módokon is működni kezdhetnek, az mRNS viszont dolgát elvégezve lebomlik.

A kezelés más olyan májbetegségek mRNS-sel és CRISPR-techonológiával való kezelése előtt is megnyithatja az utat, ahol egy-egy gén módosításával vagy deaktiválásával javítható a betegek állapota. Sőt: a gének módosításával a máj akár arra is rávehető lehet, hogy más, a test egyéb részeiről hiányzó enzimeket is megtermeljen, és így más kóros állapotokon is javítson.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

5 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Meleardil
Meleardil
2021. júl. 16. 10:09
#3

Nos nem allitom, hogy a covid vakcina DNS-t modosit, mivel nem tudom, IGAZABOL mi van benne.

De azert mennyire vastag bor kell ahhoz, hogy egysegesen lehulyezzenek, es tudatlan osszeeskuveselmeletesnek nevezzenek mindenkit, aki ezt a lehetoseget csak fel is veti, es asztalt csapkodva erveljenek, hogy "az mRNS NEM TUDJA modositani a DNS-t es nem jut be a kod a sejtmagba"

aha... persze... akkor mit is csinalnak a retrovirusok, es hogyan? Azutan ugyanaz a banda elkezdi pedzegetni, hogy "popecul lehetne am genetikai betegsegeket gyogyitani sejtmagba behatolo, a sejtet ATKODOLO mRNS vaccinakkal".

De azert higyjek el MINDENT feltetel nelkul a draga szakertonek, meg ha szo szerint minden allitasarol bebizonyosodott, hogy reszben vagy egeszeben hazugsag volt.

Terror
Terror
2021. júl. 16. 10:24

@Meleardil "aha... persze... akkor mit is csinalnak a retrovirusok, es hogyan?"

A retrovírus nem mRNS-ből áll.

" a sejtet ATKODOLO mRNS vaccinakkal"

Nem létezik ilyen dolog.

Az nem véletlen egybeesés, hogy az emberek téged hülyének néznek, semmit nem tudsz, és amit tudni vélsz, azt is rosszul.

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2021. júl. 6. 11:59
#2

majd ezzel a technológiával kitörölnek az öregítést...

ZoliS
ZoliS
2021. júl. 6. 11:31
#1

Aztán keveredik a COVIDdal és jön a Resident Evil: Real life edition.

WazheadBoci__
WazheadBoci__
2021. júl. 6. 11:40

@ZoliS vegre :D

Vissza az oldal tetejére