A csillagászok egy ideje már tanulmányozzák a WOH G64 katalógusjelű csillagot. Egy vörös szuperóriásról van szó, amely a szomszédos galaxisban, a Nagy Magellán-felhőben található, és amelyről úgy gondolják, hogy a szupernóvává válás előtti az utolsó stádiumban van. A kutatók nemrégiben rekordot döntöttek azzal, hogy az eddigi legrészletesebb fényképet készítették róla, amilyen Naprendszeren kívüli csillagról még sosem készült.

Az utóbbi évtizedekben a szakértők persze számos más galaxisokban található csillagot láttak és vizsgáltak, valamint mérték ezek egyes tulajdonságait is, de az, hogy valóban nagy felbontású fotót készítsenek egyetlen, 160 ezer fényévre lévő objektumról, jelenleg is hihetetlen teljesítmény. Ez az Európai Déli Obszervatórium VLTI interferométerének köszönhetően vált lehetővé. „Első alkalommal sikerült közelképet készítenünk egy haldokló csillagról a saját Tejútrendszerünkön kívül” – mondta el Keiichi Ohnaka, az eredményekről beszámoló tanulmány vezető szerzője, a chilei Universidad Andrés Bello asztrofizikusa.

A csillag szuperóriásként sokkal nagyobb a Napnál, sőt, a csillagok többségénél is: 2000-szer nagyobb, mint a mi kis sárga csillagunk. Életük utolsó szakaszában a WOH G64-hez hasonló csillagok ledobják külső rétegeiket, és ez látható az elkészült felvételen is. A központi objektum körüli tojásdad burkot a ledobott anyag alkotja. „Felfedeztünk egy tojás alakú burkot, amely szorosan körülveszi a csillagot” – mondja Ohnaka. „Izgatottak vagyunk, mert ez valószínűleg összefügg a haldokló csillagról a szupernóva-robbanás előtt lelökődő drasztikus anyagmennyiséggel.”

A burok formája meglepte a kutatókat: a régebbi, kevésbé részletes megfigyelések számítógépes modellekkel kombinálva más formát sugalltak. Elképzelhető persze az is, hogy egy rejtett kísérő okozza az eltéréseket. A csillag az elmúlt évtizedben ráadásul halványabbá vált, ami megnehezítheti a jövőbeli megfigyeléseket. Ez azt is jelentheti, hogy nagyon közeledik a robbanásos végkifejlet.

„Úgy találtuk, hogy a csillag az elmúlt 10 évben jelentős változásokon ment keresztül, ami ritka lehetőséget biztosít számunkra, hogy valós időben legyünk szemtanúi egy csillag életszakaszainak” – mondja az egyik társszerző, Gerd Weigelt, a bonni Max Planck Rádiócsillagászati Intézet csillagászprofesszora. „Ez a csillag az egyik legszélsőségesebb a maga nemében, és bármilyen drasztikus változás közelebb viheti a robbanáshoz” – tette hozzá egy másik szerző, Jacco van Loon, a brit Keele Egyetem Keele Obszervatóriumának igazgatója, aki az 1990-es évek óta figyeli a WOH G64-et.