Shop menü

ELŐSZÖR JELENÍTETTÉK MEG EGYBEN EGY EGÉR AGYÁT ÉS GERINCÉT

Az eredmény egy újfajta módszernek köszönhető, amellyel kiválasztott sejteken kívül a szervezet minden más szövete átlátszóvá tehető.
Jools _
Jools _
Először jelenítették meg egyben egy egér agyát és gerincét

Teljesen átlátszóvá tették egy egér testét a müncheni Lajos Miksa Egyetem kutatói, hogy jobban tudják tanulmányozni annak idegrendszerét. Bár más módszerek is léteznek a szövetek áttetszővé tételére, Ali Ertürk és társai technikája egyedi abban, hogy össze is zsugorítja a vizsgálatra szánt tetemet, ami így teljes egészében tanulmányozható a mikroszkóp alatt. Ennek révén pedig lehetségessé vált, hogy a szakértők minden egyes idegi kapcsolódást megjelenítsenek az egér feje tetejétől a lábujjaiig, ami eddig senkinek sem sikerült.

„Egyben jelenítettük az egér teljes központi idegrendszerét, így a felvételen külön-külön vizsgálhatók azok a több centiméteres sejtek is, amelyek az agyból a gerincvelő végéig futnak” – mondja Ertürk. A metódus lényege, hogy egy oldattal három-négy nap alatt kimossák a halott állat testéből a vizet és zsír nagy részét is, így a hátramaradó szövetek nagy része átlátszóvá válik. A kivételt azok a sejtek jelentik, amelyek az egéren korábban végrehajtott génmódosítások eredményeként egy zölden világító fehérjét termelnek. Ezek jelen esetben a rágcsáló idegsejtjei voltak, de a technika révén más szövetek is vizsgálhatók.

Galéria megnyitása

A csapat tagjai egy lézerszkenner segítségével képeket készítettek az egérről, majd létrehozták a tetem központi idegrendszerének három dimenziós modelljét, amelyen ilyen módon minden idegi kapcsolódást egyesével tudtak vizsgálni. Ertürk és kollégái kutatásuk során azt tanulmányozzák, hogy a traumatikus agyi sérülések hogyan hatnak a központi idegrendszerre.

A csapat már patkányokra is adaptálta a módszert, és kutatók elmondása szerint a technikával ennél nagyobb állatok, és rövidesen talán egy egész emberi agy is leképezhető lehet. Agyunk boncolás nélküli, ennyire mélyreható vizsgálata pedig óriási lehetőséget jelentene arra, hogy a kutatók tanulmányozni tudják és megértsék az idegsejtek alkotta összetett hálózat felépítését és működését. A kutatók reményei szerint az épp és a beteg (Alzheimer-kóros, szklerózis multiplexes vagy skizofrén) agyak ilyen módon való összehasonlításával végre megérthetővé válhat, hogy ezek az állapotok pontosan mit változtatnak meg az idegrendszerben.

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére