Először figyelték meg közvetlenül egy fekete lyuk vagy neutroncsillag születését

Az univerzum legsűrűbb objektumait mostanáig csak „készen”, formálódásuk után láttuk, a Keck távcsövekkel azonban végre egy ilyen égitest kialakulását is sikerült észlelni.

Először figyelték meg közvetlenül egy fekete lyuk vagy neutroncsillag születését

Az objektumot, amely a „Tehén” („Cow”) becenevet kapta egy rutin égboltfelmérés során észlelték. A Keck távcsövekkel vizsgálódó csillagászok átmeneti jelenségek, például szupernóvarobbanások után kutattak az égbolton, amikor június 17-én egy rendkívül fényes pötty tűnt fel az égen. A jelenség szokatlanul gyorsan, két nap alatt érte el fényessége maximumát, ami 10–100-szor nagyobb volt, mint ami egy átlagos szupernóvára jellemző.

A közelebbi vizsgálatok során aztán még világosabbá vált, hogy különleges eseményt sikerült elcsípni. A felszabaduló sugárzás a robbanás során kidobódott anyagon is áthatolt, lehetőséget nyújtva arra, hogy a szakértők az esemény centrumára is pillantást vessenek. A csillagrobbanások során az égitestről ledobódott anyag általában egy hatalmas buborékot formál az esemény körül, amitől nem lehet látni, hogy mi folyik odabent. Ebben az esetben azonban azt a rendkívül sűrű objektumot is sikerült megfigyelni, ami a robbanás után az egykori égitest helyén maradt.

Az egyelőre nem világos, hogy a robbanásban egy fekete lyuk vagy egy neutroncsillag keletkezett, de erre a kérdésre a további megfigyelések majd valószínűleg választ tudnak adni. És közben a világegyetem legsűrűbb égitestjeinek első éveit is megvizsgálhatjuk végre. „Általában csak sok ezer évvel keletkezésük után látjuk ezeket az objektumokat, ezért semmit nem tudunk arról, hogy mit csinálnak keletkezésük után” – mondja Rafaella Margutti, a Northwestern Egyetem kutatója, a vizsgálat vezetője.

Galéria megnyitása

Azt egy ideje már tudjuk, hogy a szupernehéz csillagokból életük végén fekete lyukak vagy neutroncsillagok keletkezhetnek. Amikor egy ilyen csillag kifogy a fúziós üzemanyagból, ledobja külső rétegeit, miközben magja saját gravitációja hatására összeroppan. Attól függően, hogy a maradvány mennyire sűrű, a végeredmény egy, a fényt is elnyelő, csillagtömegű fekete lyuk vagy egy ennél kicsit kevésbé sűrű neutroncsillag lesz. Ilyen égitesteket már korábban is láttak a kutatók szupernóvamaradványok belsejében, a legfiatalabb hasonló objektumokat azonban, ahogy már említettük, többnyire elrejtik a ledobódó külső rétegek.

Jelen esetben azonban a szakértők szerint arról lehet szó, hogy a csillag nem dobott le túl sok anyagot, ami szokatlan fényességét is megmagyarázza. Hogy ez hogyan történhetett, az rejtély, de a kutatók azt gyanítják, hogy a robbanás során leszakadt anyag rögtön vissza is hullott, a fekete lyukba vagy neutroncsillagba. Margutti és kollégái egyébként inkább egy fekete lyuk születésére gyanakodnak, az esemény belsejéből származó röntgensugarak spektruma ugyanis egy táplálkozó fekete lyukra spektrumára emlékeztet.

Az égitest további megfigyelése mindenesetre nagyon izgalmasnak ígérkezik, hiszen most először nyílik lehetőség arra, hogy a szakértők azt vizsgálják, hogy hogyan változik az ilyen égitestek mérete vagy forgása formálódásuk után.

Galéria megnyitása

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap