Az 1-es típusú cukorbetegség egy autoimmun probléma, amely világszerte több mint 11 millió embert érint, és a 14 év alattiak körében a cukorbetegség legelterjedtebb formájának számít. A betegség ezen típusánál a hasnyálmirigy béta-sejtjei nem működnek, így a szervezet nem képes inzulint termelni, és a vér glükózszintjét szabályozni. A túl magasra szökő vércukorszint pedig hosszú távon komoly szervi károsodásokhoz vezet, így az ilyen betegeknek naponta mérniük kell glükózszintjüket, és kívülről bevitt inzulinnal szabályozni azt.
Vagyis az ilyen típusú betegségre jelenleg csak tüneti kezelés van, amely a probléma okát ne szünteti meg, csak annak következményeit igyekszik kordában tartani, mondja Gopika Nair, a Kaliforniai Egyetem kutatója, aki kollégáival egy tényleges gyógymód után kutat. Ennek egyik útját a béta-sejtek helyrehozása vagy pótlása jelenti, amivel évek óta próbálkoznak a szakértők. Az eddigi kísérletek során azonban problémákat okozott, hogy laborkörülmények között nem sikerült érett béta-sejteket kitenyészteni.
Nair és kollégái azonban megoldást találtak a problémára, mégpedig azzal, hogy a reprodukálták a hasnyálmirigyben való elrendeződését. A szervben a béta-sejtek elkülönülnek, és úgynevezett Langerhans-szigeteket alkotnak, amelyek jelek szerint fontos szerepet játszanak érésükben is. Amikor a szakértők az őssejtekből részlegesen differenciálódott béta-sejteket kis csomókba, szigetekbe rendezték, azok végre elérték teljes érettségüket. Ráadásul nemcsak, hogy inzulint kezdtek termelni, de a körülöttük található, egyelőre kevéssé értett funkciójú alfa- és delta-sejtek is éretté váltak, amit eddig soha, senkinek nem sikerült elérni.
A szakértők egerekben már ki is próbálták az új sejteket: a laborban növesztett, majd a cukorbeteg rágcsálókba beültetett szigetek napokon belül működni kezdtek, és a vércukorszintre reagálva termelték az inzulint. Mielőtt a módszert embereken is kipróbálnák, persze rengeteg munkára lesz szükség, de az eredmények rendkívül ígéretesek. A szakértők jelenleg többek közt azon dolgoznak, hogyan tudnák a sejteket génszerkesztéssel úgy módosítani, hogy a beültetés után ne legyen szükség immunszupresszív gyógyszerekre a kilökődés elkerüléséhez. Emellett pedig azt a terápiás vonalat is vizsgálják, hogy az új ismeretek tükrében hogyan lehetne „megjavítani” a betegek saját béta-sejtjeit.
