Az Nvidia jó előre bejelentette, a CES 2026 alkalmából megtartott előadáson ezúttal nem jelentenek majd be új GPU-kat, pedig a korábbi pletykák alapján arra lehetett következtetni, a GeForce RTX 50 Super széria három képviselője, a GeForce RTX 5070 Super, a GeForce RTX 5070 Ti Super, illetve a GeForce RTX 5080 Super is bemutatkozhat majd e napon. Erre sajnos nem került sor, amiben nagy szerepe lehet a memóriahiánynak, illetve annak is, hogy a fókusz már jó ideje nem a gamereknek szánt videokártyákon, hanem az AI gyorsítókon van. Ennek fényében nem meglepő, ha a CES 2026-os show a gamerek számára releváns tartalmak szempontjából nézve csak és kizárólag a szoftveres újításokra fókuszál – ezeket vesszük most sorra, dióhéjban.

Itt a DLSS 4.5, ami több szempontból is újdonságnak minősül

A DLSS 4még a GeForce RTX 50-es széria 2024-es bemutatásakor bukkant fel, legnagyobb újítása pedig az volt, hogy a korábban sokáig használt CNN (Convolutional Neural Network) alapú neurális hálózatot egy újabb, jobb képminőséget biztosító verzióra cserélték, ami viszont már nem CNN, hanem Transformer alapokra támaszkodott.  Az első generációs változat már régóta elérhető és a tesztek szerint valóban jelentős előrelépést hozott képminőség terén.

Az Nvidia csapata elérkezettnek látta az időt arra, hogy az első generációs Transformer modellt továbbfejlesztve egy második generációs verziót mutassanak be, ami továbbfejlesztett algoritmus köré épül, tréningezése során pedig ötször több számítási teljesítményt vetettek be, mint az első generációs változatnál. Az alapokat továbbra is az FP8-as adatformátum adja, amit a GeForce RTX 40-es és a GeForce RTX 50-es sorozat fedélzetén található Tensor magok egyaránt kezelnek.

A DLSS 4.5 egyébként a régebbi, GeForce RTX 30-as és GeForce RTX 20-as sorozatú videokártyák mellett is működhet, viszont mivel ezek a termékek nem rendelkeznek natív FP8-as gyorsítással, a gyorsulás mértéke itt a natív teljesítményhez képest kevésbé lesz jelentős, mint az újabb, FP8 gyorsítással dolgozó modelleknél. Az Nvidia szerint a régebbi, FP8-as támogatással nem rendelkező videokártyáknál is határozottan szebb képet nyújt majd a DLSS 4.5, mint a DLSS 4, azaz érdemes lesz használni.

A második generációs Transformer modell révén tovább javult a képminőség, ami a szellemképesedés mértékének csökkenését is jelenti. A felskálázó algoritmus ennél a verziónál már sokkal jobban figyel a kontextusra, ezáltal hatékonyabban és pontosabban tudja kiegészíteni a hiányzó részleteket. A pixel-mintavételezés hatékonyságán szintén csiszoltak egy picit, valamint a temporális stabilitás is javult.

A bemeneti adatok igazából nem változtak, ugyanazokat a paramétereket használja a DLSS 4.5 is, mint amit a DLSS 4, viszont a rendelkezésre álló információkat sokkal hatékonyabban dolgozza fel az algoritmus, a felskálázás pedig intelligensebben történik. Az új algoritmus nagyobb teljesítmény-igényt támaszt a GPU-val szemben, ám ez az Nvidia szerint csak minimális extra terhelést jelent és minimális hatása lesz a teljesítmény alakulására. Az Nvidia App jóvoltából lehetőség lesz arra is, hogy váltsunk az első és második generációs Transformer modellek között, de akár a régebbi CNN modellt is használhatjuk majd.

Az Nvidia által prezentált bemutató alkalmával a DLSS 4 és a DLSS 4.5 közötti képminőség-különbség látványos volt: a Kingdom Come II Deliverance alatt részletgazdagabb volt a színpad, míg a The Elder Scrolls IV Oblivion Remastered esetében csökkent a szellemképesedés mértéke. A tesztek szerint a DLSS élsimítás terén a lehető legjobb választásnak minősülhet továbbra is, és a DLSS 4.5 révén a képminőség tovább javult, erre a The Indiana Jones and the Great Circle bemutató világított rá.

A Blackwell sorozat extra újításokat kapott képkocka-generálás terén

A DLSS 4 Mult-Frame Generation, ami csak a GeForce RTX 50-es sorozat tagjai számára volt elérhető, eddig csak 3-szoros és 4-szeres módot kínált, már ami a kulcskockák közé generálható mesterséges képkockák számát illeti, a DLSS 4.5 érkezésével viszont érkezett egy új lehetőség: immár akár 6-szoros módban is működhet a rendszer. Az újítás természetesen a fentebb már említett második generációs Transformer felskálázó algoritmus előnyeiben rejlő lehetőségeket kamatoztatja, azaz élvezi a magasabb temporális stabilitásban és a csökkentett szellemképesedési-hajlamban rejlő előnyöket.

Ez lehetővé teszi, hogy a Multi-Frame Generation funkció immár 6-szoros módban üzemeljen: a kulcskocka után maximum 5 mesterséges képkockát hozhat létre a generatív AI funkció, ami papíron hatszoros teljesítmény-növekedést jelent, hiszen a GPU-nak csak egyetlen natív képkockát kell lerenderelnie, abból még ötöt generál a fejlett neurális hálózat. Papíron tehát egy 60 FPS-es sebességgel futó játék akár 360 FPS-es sebességet is elérhet, ha a helyzet optimális, ami arra is lehetőséget ad, hogy a közép- és felsőközép kategóriában helyet foglaló Blackwell GPU-k esetében akár 4K Ultra HD felbontás mellett is élvezhető lehet a Path-Tracing áldásos hatása. Azt viszont ki kell hangsúlyozni, hogy az újítás továbbra is csak a Blackwell alapú videokártyák alatt érhető el, ugyanis csak azok kínálnak hozzá megfelelő hardveres támogatást a kijelző-vezérlő terén.

A Multi-Frame Generation x6 mód mellett egy másik újítás is érkezett ebben a témában, ami nem más, mint a Dynamic Multi-Frame Generation. Ez a technológia lényegében lehetővé teszi, hogy a rendszer az aktuális FPS célértéknek megfelelve dinamikusan változtassa a Multi-Frame Generation üzemmódját: 1-szeres módtól egészen 6-szoros módig terjed a mozgástér.

A dinamikus optimalizáció keretén belül az FPS célérték mellett figyelembe veszi a rendszer a kijelző képfrissítési rátával kapcsolatos képességeit, illetve a felskálázótól érkező képkockák mennyisége is meghatározó szempont, csak úgy, ahogy az is, mennyi mozgás tapasztalható az aktuális színpadon. A végső cél az, hogy az algoritmus hatékonyan növelje a teljesítményt, miközben a lehető legalacsonyabban tartsa a teljes rendszer késleltetését és stabil FPS teljesítményt biztosítson. Az Nvidia szerint ez olyan, mintha a DLSS MFG automata váltót kapott volna.

A felsoroltak közül a DLSS 4.5 második generációs Transformer alapú felskálázó funkciója már el is érhető, méghozzá 400-nál is több játék alatt. A 6x Multi-Frame Generation funkciót és a Dynamic Multi-Frame Generation funkciót a tervek szerint 2026 tavaszán teszik elérhetővé az összes olyan játék alatt, amely rendelkezik DLSS Frame Generation támogatással. A megcélzott FPS-szint beállítására az Nvidia App ad majd lehetőséget a DLSS Overrides menüpontban.

A G-Sync alapjaira építkezik a G-Sync Pulsar, ami csökkenti a gyors mozgások elmosódottságát

Az újítás elsősorban a pörgős FPS játékokhoz született, azon belül is főként az eSport címekhez, amelyeknél kifejezetten sok a gyors mozdulat, ám ezeket nehéz lekövetni, ha az elmosódás rontja az érzékelhetőséget. Ezen próbál segíteni a G-Sync Pulsar, ami a G-Sync által biztosított zökkenőmentes, képtöréseket és akadozásokat sem tartalmazó képi megjelenítésen felül a gyors mozgásokból eredő elmosódottság mértékét is csökkenti.

A G-Sync Pulsar szabvány 27 hüvelykes képátlójú, 2560 x 1440 pixeles natív felbontású, 360 Hz-es maximális képfrissítési ráta elérésére képes panelt vesz alapul. Az újítás képességeinek köszönhetően az elmosódottság-csökkentés mértéke olyan, mint ha 1000 Hz feletti képfrissítési rátát látnánk – az eljárás a renderelő futószalag szintjén dolgozik, ezzel próbálja hatékonyan csökkenteni a mozgásokból eredő elmosódottságot.

A belsős teszt szerint a G-Sync Pulsar jóvoltából Counter-Strike 2 alatt a mozgás tisztasága négyszeres mértékben javult a normál állapothoz képest, ami jobban lekövethetővé teszi az eseményeket és ezáltal eredményesebb lehet a játékos is.

A G-Sync Pulsar támogatással ellátott monitorok több gyártó kínálatában is felbukkannak majd, forgalmazásuk már 2026. január 7-én megindulhat, listaáruk pedig 599 dollárról indul majd.

Jön az Ambient Adaptive Technológia, ami a környezeti fényviszonyokhoz igazítja a képet

Az új eljárás alapját egy beépített szenzor/kamera adja, ami a monitor környezetének fényviszonyait elemezve képes dinamikusan módosítani a kijelző fényerősségét és színhőmérsékletét: erős fényben maximális fényerősséget és magasabb színhőmérsékletet állít be, míg éjszakai fényviszonyok esetén melegebb színhőmérséklet és alacsonyabb fényerősség jellemzi a kijelző működését.