A Hubble után a Spitzer űrtávcsővel is megvizsgálták a szakértők az exobolygó-kutatók legújabb kedvencét, a Földtől mindössze 40 fényévnyire található 55 Cancri e katalógusjelű planétát. A Cambridge kutatói az égitest felszíni hőmérsékletét térképezték fel minden eddigi Naprendszeren kívüli kőzetbolygónál részletesebben. A vizsgálatokból kiderült, hogy a nyolc földtömeget nyomó bolygó két, erősen eltérő „arccal” rendelkezik: az egyik felén a felszín teljesen olvadt állapotú, míg a másikon szinte egységesen szilárd.
A bolygó ugyanis kötött keringésű, és csillaga felé néző forró oldalán 2500 ºC-ig emelkedhet a hőmérséklet, míg az ellentétes, sötét oldalon 1100 ºC körüli a felszín. Az 55 Cancri e az úgynevezett szuperföldek közé tartozik, amely az elmúlt évek eredményei alapján galaxisunk leggyakoribb bolygótípusa. Ennek ellenére nagyon keveset tudunk az ilyen égitestekről, egyszerűen azért, mert saját rendszerünk nem tartalmaz ilyeneket.
A szuperföldek közé azon planétákat sorolják a kutatók, amelyek a Földnél nagyobbak, de a 15, illetve 17 földtömeget kitevő Uránusznál és Neptunuszál kisebbek. A feltevések szerint a kategóriába kőzet- és gázbolygók is beletartozhatnak: sűrűbb képviselőik nagyra nőtt kőzetbolygók, míg alacsonyabb sűrűségű tagjaik miniatűr gázbolygók lehetnek.
A csillagát mindössze 18 földi óra alatt megkerülő 55 Cancri e vélhetően a kőzetbolygók közé tartozik (vagy esetleg egy egykori gázbolygó szilárd magja is lehet), és mivel nagyon közel van a Földhöz, kivételes lehetőséget kínál a szuperföldek, és általában az extraszoláris kőzetbolygók tanulmányozására. Ezek vizsgálata ugyanis távolabbi rendszerek esetében meglehetősen problémás feladat, hiszen a szilárd kérgű planéták általában annyival kisebbek csillaguknál, hogy elvesznek annak fényében, így a gázbolygóknál jól bevált fedési módszerrel nem nagyon lehet tanulmányozni ezeket.
Az 55 Cancri e a csillagához való nagy közelség miatt különösen érdekes a szakértők számára. Eddig ez a legkisebb ismert bolygó, amely ennyire közel kering saját napjához, így alapanyagával kapcsolatban is sok a találgatás. 2011-es felfedezése után egy darabig úgy hitték, hogy nagyobb mennyiségben vizet tartalmazhat, a jelenleg azonban egyre több jel utal arra, hogy nagyrészt szénből álló gyémántbolygó lehet.
A hőtérképezést végző kutatók elmondása szerint eredményük egy új korszak kezdetét jelenti a bolygókutatásban, eddig ugyanis senki nem volt képes arra, hogy hasonló részletességgel monitorozza egy távoli planéta felszíni hőmérsékletét. Az infravörös tartományban történt vizsgálatok alapján a bolygó csillaga felé néző arca teljesen olvadt állapotú, míg éjszakai oldala nagyrészt szilárd.
Míg a Földön a légköri áramlásoknak köszönhetően (meg persze a változó megvilágítás miatt) a hőmérséklet viszonylag szűk határok között oszlik meg, az 55 Cancri e-n a napos oldal folyamatosan forró marad, a sötét részek pedig ehhez képest kifejezetten és egységesen hidegek. A kutatók szerint ez a nagy hőmérséklet-különbség akár azt is jelezheti, hogy a megvilágított oldalról teljesen elpárolgott a bolygó légköre, és ezért nem egyenlítődik ki egyáltalán a hőmérséklet.
Az ugyanakkor nem világos, hogy miért ennyire forró a bolygó, mivel ezt csillagához való extrém közelsége sem indokolja. A jelek szerint az égitest felszíne valahonnan, talán belülről, plusz hőt kap, a jelenség felderítésére azonban a mostaniaknál jobb űrtávcsövekre lesz szükség.
