Az orosz félvezetőipar egy rendkívül fontos mérföldkőhöz érkezett, ugyanis Vasily Shpak, Oroszország Ipari és Kereskedelmi Minisztériumának miniszterhelyettese bejelentette, elkészült az ország első olyan litográfiai gyártóeszköze, amelynek fejlesztésére és gyártására országon belül került sor. Az eszközt jelenleg Zelonograd területén tesztelik, arról azonban egyelőre nincs hír, pontosan mikor állhat tömegtermelésbe.

Ez az orosz félvezetőipar számára mindenképpen jó hír, ám van némi üröm is az örömben, hiszen az első litográfiai szkenner eléggé elavult gyártástechnológiát használ, vagyis csak 350 nm-es, illetve ennél régebbi csíkszélességek bevetésére ad lehetőséget. Ezeket a gyártástechnológiákat a globális félvezetőipar élvonala közel 30 évvel ezelőtt használta, de az elavult technológia így is jól jöhet bizonyos területeken, például autóipari chipeknél, illetve egyéb, kevésbé bonyolult dizájnnal rendelkező megoldásoknál is.

A 350 nm-es gyártástechnológiai osztályt az Intel háza táján a Pentium MMX, a Pentium Pro, illetve az első Pentium II-es processzoroknál használták, míg az AMD térfelén az 1997-ben debütáló K6-os processzoroknál vetették be. Ez a gyártástechnológia tehát masszív lemaradást jelent globális szinten, rengeteget kell fejlődnie az orosz chipgyártásnak az elkövetkező időszakban, főleg, ha tartani akarják a korábbi terveket. Anno az orosz kormányzat 2023 folyamán még azt tervezte, hogy rövidtávon a 90 nm-es csíkszélesség felfuttatására kerülhet sor a helyi chipgyártás terén, ennek még az év végéig meg kéne történnie, majd hosszabb távon a 28 nm-es csíkszélességet is elérnék, valamikor 2027 folyamán, 2030-ra pedig a 14 nm-es gyártástechnológia is készen állhatna.

Egyelőre nem látszik hogyan teljesülhetnek ezek a tervek, hiszen a fentebb említett 350 nm-es gyártástechnológia nagyon messze áll a céloktól, arra viszont jó lesz az új eszköz, hogy a további fejlesztéseket felgyorsítsák általa. Közben az orosz félvezetőipari bérgyártók, vagyis az Angstrem és a Mikron nem is kínálnak 350 nm-es gyártástechnológiát az ügyfelek számára, a felhozatal 250 nm és 90 nm közötti választékot takar.

Az persze más kérdés, hogy ha még sikerül is jelentősen tovább fejleszteni az elkészített litográfiai szkennert, akkor honnan szereznek megfelelően képzett szakembereket a chipfejlesztéshez, honnan szereznek modern chipfejlesztő szoftvereket, valamint a chipgyártáshoz szükséges alapanyag beszerzése is bizonytalan. További nehezítés, hogy Oroszország nem tud semmilyen modern chip licencéhez hozzáférni, így nem is tudnak modern központi egységeket építeni. Ezeket a kihívásokat mind-mind le kell küzdeni, ami nem lesz egyszerű feladat.