Galaxisunk legjobb térképe a napokban még jobb lett, megújult ugyanis a Gaia űrtávcső adatai alapján készült égi atlasz. A Gaia több mint egymilliárd csillag mozgását követi nyomon a Tejútrendszerben, és ezek aktuális pozícióján túl pályájukról is információkat gyűjt. Az adatok kulcsfontosságúak mindazon kutatásokban, amelyek galaxisunk eredetét, evolúcióját, vagy éppen a sötét anyag természetét és elhelyezkedését kutatják.
A Gaia 2013 végén indult útjára, és 2014 júliusában kezdte meg a tudományos megfigyeléseket Nap körüli pályájáról. Folyamatosan monitorozza az égboltot, és mostanra az általa megfigyelt rengeteg csillagot többször is detektálta, így az adatok alapján a szakértők nemcsak az égitestek pillanatnyi pozícióját, de azok elmozdulását és jövőben várható helyzetét is meg tudják adni. Nem is beszélve a minden eddiginél pontosabb távolságmérésekről, amiket ez lehetővé tesz, és amelyek létfontosságúak a csillagok pontos méretének, korának és fényességének meghatározásához. A Gaia 2016-ban és 2018-ban közzétett adataiból mostanra több mint 4300 lektorált tanulmány született.
Az adatbázis legfrissebb verzióját december 3-án tették közzé a projekt munkatársai. Az új égi atlasz 1,3 terabájt méretű (az előző 551 gigabájtos volt), és nagyjából három év megfigyelési adatain alapul. Az ábrázolt csillagok száma elérte az 1,8 milliárdot (ez 15 százalékos bővülést jelent a 2018-as verzióhoz képest), és a mérési adatok is jelentősen pontosabbak a korábbiaknál, ind a távolsági adatokat, mind a csillagok sebességét illetően.
Mindennek megvalósításához nem várt technikai problémákkal kellett megbirkózni a szonda kapcsán. Ahogy az űreszköz forog, mindig máshogy éri a napfény, ami kis mértékben deformálja az űrtávcső alakját. Ez a vártnál jelentősebben befolyásolta a csillagpozíciókkal kapcsolatos méréseket is, de a projektben résztvevő tudósok mostanra kidolgozták, hogyan lehet korrigálni a hibát. A rendszer így jelenleg 16 ezer fényéven belül legfeljebb 10 százalékos hibahatárral képes távolságot meghatározni. Ezt a pontosságot a következő években 32 ezer fényéves távolságig növelik a tervek szerint, ami a küldetés eredeti célkitűzése volt.
A most közzétett adatok gyakorlatilag teljeskörűen mutatják be a Naprendszer szomszédságát: 326 fényéven belül több mint 300 ezer csillagot detektált és mért be a Gaia. A részletes pozícióadatok azt is lehetővé tették, hogy a Gaia megmutassa, hogyan fog kinézni az éjszakai égbolt 1,6 millió év múlva.
A galaxisunkon belüli csillagok mellett a Gaia kvazárokat, távoli galaxisok közepén elhelyezkedő aktív rádióforrásokat is monitoroz, amelyek a nagy távolság miatt gyakorlatilag állni látszanak. Ezek segítségével az új adatokból a projekt kutatói meghatározták a Naprendszer Tejútrendszeren belüli gyorsulását: ez a friss információk szerint évente 7 milliméter/másodperccel nő a sebességünk. Ez a szakértők szerint azt sugallja, hogy a Naprendszer körüli térrészben nincs túlságosan sok sötét anyag.
