A PCI-SIG, azaz a Peripheral Component Interconnect Special Interest Group éppen a minap tette elérhetővé a legfrissebb PCI Express szabvány, a PCI Express 7.0 szabványtervezetét, ami a 0.7-es verziónál tart éppen, de ha minden jól meg, még idén elkészülhet a végleges kiadása. Az új szabvány szokás szerint sávszélesség-duplázást hoz az előző generációhoz, a PCI Express 6.0-hoz képest, azaz még nagyobb adatátviteli sávszélességet használhatnak majd a gyorsítókártyák, az SSD-k, a videokártyák, illetve minden egyéb olyan alkatrész, ami képes profitálni a PCI Express szabványból. Ez egyben azt is jelenti, hogy kevesebb PCIe sávval is el lehet majd érni ugyanazt az adatátviteli sávszélességet, mint a PCI Express 6.0 esetében, ami segíthet a költségek csökkentésében, igaz, az új szabvány speciális igényei miatt így is drágább lesz az implementáció, mint az előző generációs megoldások esetében, de ez már egy másik történet.

A PCI Express 7.0-s szabvány a tervek szerint a sávonként elérhető adatátviteli sávszélességet a PCI Express 6.0-s szabványnál érvényben lévő 64 GT/s-ről egészen 128 GT/s-re emeli, ami azt jelenti, hogy a kétirányú adatkommunikáció már 512 GB/s-os sávszélességgel történhet egy x16-os slot esetében. Ez a jelenleg is éppen terjeszkedő PCI Express 5.0-s szabványhoz képest jókora előrelépés, az ugyanis még csak 128 GB/s-os maximális adatátviteli sávszélesség elérését teszi lehetővé egy x16-os csatolófelületen keresztül.

Az új PCI Express szabvány a PCI Express 6.0-s verziónál bevezetett újítást viszi tovább, azaz négy jelszinttel dolgozó Pulse Amplitude Modulation (PAM 4) technológiával működik majd, ami órajelenként két bitnyi adat továbbítását teszi lehetővé, ami duplázásnak tekinthető a PCI Express 4.0-s és 5.0-s technológiáknál használt jeltovábbító módszerhez képest. A PCI Express 7.0-s szabvány végleges verziója a tervek szerint idén elkészülhet, ám a köré épülő első eszközökre még elég sokat kell majd várni.

A PCI Express 6.0-s szabvány például már 2022 óta készen van, de még 2023 végén is aktívan tesztelték annak érdekében, hogy zökkenőmentesen használható legyen a piacon, és azóta sem árasztották el a köré épülő eszközök a piacot, legalábbis szélesebb körben nem. Ez persze nem is túl nagy meglepetés, a PCI Express 5.0-s szabvány például 2019-ben készült el, de az első köré épített SSD kártyák csak jóval később, 2023-ban kezdték el meghódítani a piacot, és igazából a videokártyák szegmensébe is csak nemrégiben lépett be az új PCI Express szabvány.

Ahogy a PCI Express sávszélesség növekszik, egyre nagyobb teljesítményű vezérlőkre van szükség ahhoz, hogy a megnövekedett tempót hatékonyan ki lehessen használni, hiszen az ehhez szükséges számítási teljesítmény-igény is jelentősen emelkedik. Ez természetesen a vezérlők fogyasztását és hőtermelését is fokozza, hiába a csíkszélesség-váltások, egyre inkább aktív hűtésre van szükség az egyes termékeknél, például az SSD kártyáknál, és ez a helyzet a PCI Express 6.0-s és 7.0-s szabványok debütálásával csak még tovább fokozódik.

Az Intel fejlesztői éppen ezért egy speciális, úgynevezett PCi Express Cooling Driver névre keresztelt szoftvert fejlesztenek Linux alá, ami segít az SSD üzemi hőmérsékletének csökkentésében, méghozzá azzal, hogy csökkenti az elérhető adatátviteli sávszélességet, amennyiben az üzemi hőfok elér egy bizonyos szintet. Az elkövetkező időszakban az SSD-k szegmensében egyre inkább megszokottá válhat majd az aktív hűtés használata, illetve a fentihez hasonló trükk9k bevetése is, nem csak Linux alatt.

A PCI Express 7.0-s szabványtervezet új, 0.7-es verziószámot viselő verziója egyébként látszólag semmilyen különösebb módosítást nem tartalmaz a tavaly áprilisban elérhetővé tett 0.5-ös kiadáshoz képest.