A NASA 1,2 milliárd dollárból fejlesztett űrszondája pénteken indult útjára Floridából, hogy 3,6 milliárd kilométer megtétele után elérje a szintén Psyche nevű aszteroidát, amely semmihez sem hasonlítható, amit a tudósok eddig vizsgáltak. A kérdéses űrszikla a Naprendszer legnagyobb olyan objektuma, amely a feltételezések szerint döntően fémből van. A szakértők szerint az égitest egy bolygómag lehet, amelyhez a bolygó sosem fejezte be a kialakulását. Ha ez így van, akkor a tanulmányozása olyan lesz, mintha egy időutazóként bepillantást nyerhetnénk abba, hogyan formálódtak a Naprendszer bolygói évmilliárdokkal ezelőtt.

A kutatók nem teljesen biztosak abban, hogy a Psyche mennyire fémes, de megfigyeléseik alapján a felszín legalább egy részének tisztán fémből kell lennie, mondja Lindy Elkins-Tanton, az Arizona Állami Egyetem bolygókutatója, a küldetés vezető kutatója. „Ez a legfontosabb: látni akarjuk a fémfelszínt” – mondja a szakértő. Erre azonban még várni kell egy kicsit, az aszteroidához való eljutás ugyanis eltart pár évig. Az űrszonda a tervek szerint 2029-ben érkezik meg célpontjához.

A Naprendszer több mint egymillió aszteroidája közül a legtöbb kőből vagy kőzetek és jég valamilyen keverékéből áll. Csak néhány olyan ismert közülük, amely főként fémekből, például vasból és nikkelből áll, ők alkotják a kevésbé közismert, M-típusú aszteroidáknak nevezett csoportot. A Psyche a maga mintegy 220 kilométeres átmérőjével a legnagyobb az ismert M-típusú aszteroidák közül.

Pontosan a mérete miatt gondolják a kutatók, hogy talán egy fejlődésben megrekedt bolygó magja lehet. A kutatók úgy vélik, hogy több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtt, nem sokkal a Nap születése után a csillagunk körül kavargó anyag elkezdett összeállni a bolygók építőköveivé. Az így létrejött protobolygókban a hő részben megolvasztotta az anyagot, lehetővé téve, hogy alkotóelemeik különváljanak és kialakuljon egy-egy kőzetekkel fémmag. Ezen protobolygók némelyike aztán más égitestekkel való ütközések ezután elvesztette kőzetburkát, és csak csupasz, fémben gazdag magok maradtak hátra belőlük. Ezek egyike lehet a Psyche. A Földnek is van egy hasonló vasban gazdag magja, de az több ezer kilométernyi kőzetréteg alá van temetve. A Psyche tanulmányozása tehát ablakot jelenthet a bolygók legbelső részének megértéséhez, amelyhez a tudósok közvetlenül nem férhetnek hozzá.

A krumpli alakú Psyche a Mars és a Jupiter pályája között húzódó fő Kisbolygóövben kering a Nap körül. Az űrszonda 2026-ban elrepül a Mars mellett, és a bolygó gravitációját kihasználva felgyorsul a Psychével való találkozáshoz, amelyhez 2029-ben érkezik meg. Ezután több mint két évig kering majd az aszteroida körül, fokozatosan közelítve a felszínhez, miközben adatokat gyűjt a Psyche mágneses mezőjéről, gravitációjáról és összetételéről is.

A bolygókutatók korábban úgy gondolták, hogy a Psyche esetében akár 90% is lehet az égitest fémtartalma. A földi és űrbéli teleszkópokkal végzett megfigyelések azonban fokozatosan feltárták, hogy valószínűleg jelentős mennyiségű kőzetet vagy más anyagot is tartalmaz. A legújabb becslések szerint a Psyche 30–60%-ban állhat fémből, és sűrűsége valahol a tiszta vasmeteor és a tiszta kőzetmeteor sűrűsége között van.

„Nem tudjuk pontosan, hogy mi az, ami a fém mellett van benne” – mondja Elkins-Tanton. Ha kiderülne, hogy a Psyche nem egy protobolygó csupasz magja, a másik lehetőség, hogy a Naprendszer kialakulásakor keletkezett ősanyagból áll, amely soha nem olvadt meg és nem vált szét rétegekre. Ez hasonlóan érdekessé tenné, mint a bolygómagos teória. A James Webb űrteleszkóppal végzett legújabb megfigyelések ráadásul azt sugallják, hogy a Psyche akár vizet is tartalmazhat, amely a fémszemcsékkel kevert ásványokban lehet megkötve.

Rengeteg lehetőség szóba jöhet a Psychével kapcsolatban – ez teszi a küldetést igazán izgalmassá, mondja Katherine de Kleer, a CalTech bolygókutatója, aki az aszteroidát tanulmányozta. „Nagyon jó esély van arra, hogy meg fog lepni, amit találunk” – mondja a szakértő.