ELHALASZTOTTÁK AZ ÚJ MARSJÁRÓ ÉS AZ ELSŐ MARSI HELIKOPTER INDULÁSÁT

A NASA Perseverance és Ingenuity nevű eszközei legkorábban július 30-án indulhatnak útnak, és ha augusztus 15-ig nem sikerül megvalósítani a startot, legközelebb 2022-ben lehetőség a kilövésre.
Jools _
Jools _
2020. júl. 2. 11:39
Elhalasztották az új marsjáró és az első marsi helikopter indulását

A marsi küldetések esetén két évente csak egy szűk indítási ablak áll rendelkezésre az űrügynökségek számára, hogy kihasználják a Mars és a Föld közelségét. A Perseverance és rakománya esetében az eredeti startablak július 17-én kezdődött volna, de technikai okok miatt már többször eltolták a kezdődátumot. A mostani halasztás a rakétával kapcsolatos problémák eredménye. Az Atlas V-öt gyártó United Launch Alliance június 22-én tartott „főpróbája” során ugyanis kiderült, hogy a folyékony oxigén szintjét monitorozó szenzorok egy része nem működik megfelelően. Így bár halasztással egy időben az eredeti startablak utolsó napját is kitolták augusztus 11-ről 15-re, elég szűkös lett az az időtartam, ami alatt az űrjárműveket útnak kellene indítani, ha még idén útjára akarják bocsátani a küldetést.

A Perseverance indulásának előkészítése már eddig is meglehetősen nehézkesen zajlott a COVID-19-járvány miatt. A NASA JPL munkatársainak többsége március 12. óta otthonról dolgozik, a létesítményben maradtak számára pedig szigorú távolságtartást és higiéniai előírásokat vezettek be. Mindez jelentősen lassította a munkát, miközben a márciusban még távolinak tűnő start kitűzött ideje egyre közeledett. A projektben résztvevő kutatók szerint ugyanakkor egyelőre minden remény megvan az idei indulásra.

Galéria megnyitása

A Perseverance az élet nyomai után fog kutatni a vörös bolygón, és fúrójával olyan mintákat is gyűjt, amelyek egy napon, egy másik küldetés keretében esetlegesen visszahozhatók lehetnek a Földre. A roverrel tart egy piciny helikopter, az Ingenuity is, amely az első meghajtásos tesztrepüléseket hajthatja végre egy másik égitest légkörében. Az 1,2 méter rotorátmérőjű szerkezet a tervek szerint az első lesz a marsi helikopterek hosszú sorában, amelyekkel olyan helyek is vizsgálhatóvá válnak a bolygón, amelyek eddigi tanulmányozására nem volt lehetőség.

A minikoptert áprilisban erősítették fel a Perseverance alvázára. Ha a rover túléli a marsi leszállást, ami eleve nem egyszerű művelet a ritka légkör miatt, az Ingenuity leválasztása jelentheti a következő idegtépő manővert, amire 60 nappal a jövő februári landolás után kerül sor. A rover ehhez keres egy lapos területet, amely legalább 10x10 méteres, majd leválasztódik a helikoptert védő pajzs. A következő hat nap során ellenőrzik a pajzs leválását és a helikopter rendszereit.

Innentől felgyorsulnak az események: miután az Ingenuity rögzítő szerkezet elengedi a helikoptert, egy apró robbantással működésbe hoznak egy rugós kart, amely vertikális pozícióba igazítja a járművet, majd ha ez megtörtént, egy újabb robbantással elengedik a helikopter lábait is. Ezt követően az Ingenuity 13 centiméteres magasságból lehuppan a marsi talajra, a Perseverance pedig odébbgurul, teret hagyva a helikopternek a felszállásra.

A helikopter a tervek szerint ötször repül majd a küldetés során, 3–10 méter közötti magasságból 300 méteres távokat járva be egy-egy repülés során. Az Ingenuity a Perseverance révén továbbítja a menet közben mért adatokat a Föld felé, fontos információkkal szolgálva többek közt arról is, hogyan lesz érdemes a következő generációs marsi helikoptereket kialakítani.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

29 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
rfj1989
rfj1989
2020. júl. 3. 10:21
#6

Reméljük elindul augusztusban a küldetés, másképp lehet várni éveket megint.

Balucsek
Balucsek
2020. júl. 3. 9:34
#5

Érdekes koncepció ez a helikopter bár szerintem egy picit túl van bonyolítva az elinditása és feltételezem onnantól, hogy leválaszották, egy külön eszköz ként kezelik és csak saját erejéből fog megmozdulni/repkedni ezért is kell rá a nap elem és kell majd 30 nap az 5 repüési próbához. Én inkább valami hordozó ként képzeltem volna el a rovert amire vissza tud szállni és egy kar segítségével vissza rögzíteni leszállás után, és vagy ezen át tölteni vagy pedig egy vezeték nélküli töltővel. Bár gondolom a rovert jobban féltik annál minthogy véletlen egy 1,8kg-os drón ami még sose emelkedett fel egy másik bolygó légkörében, lekaszáljon róla valamit.

humaniod
humaniod
2020. júl. 6. 22:40

@Balucsek  "hordozó ként képzeltem volna el a rovert amire vissza tud szállni"

Nem lenne sok értelme ennyire drasztikusan (harmadára) lecsökkenteni a heli repülési távolságát. Ha önnálló eszköz, akkor meg "élete" végéig repkedhet és deríthet fel marsi részeket, a rovertől független távolságban.

lucskossnyillass
lucskossnyillass
2020. júl. 2. 21:12
#4

Pedig már úgy várta (m) sok ember a Holiwadi mesét felnőtteknek.

peti19870621
peti19870621
2020. júl. 4. 11:07

@humaniod Úgy hátsó felen billenteni, hogy parabolla röppályán a föld körüli pályára beálljon, s elmondani róla, hogy bebundázott mű-hód.

_PARASZT_
_PARASZT_
2020. júl. 2. 19:03
#3

ÉN a multkor azt olvastam valameik kommentben, hogy nem létezik a mars, és csak az emberek hülyitésére vannak ezek a cikkek.

Bihus
Bihus
2020. júl. 2. 16:54
#2

Ez egy napelemes elektromos helikopter, ha jól látom?

Azon kéne gondolkodni, hogyan juttassunk önfenntartó rencereket oda -> pl. ami elég energiát képes szerezni ahhoz, hogy valahogyan felépítsen egy komolyabb energiafejlesztő rendszert, ami aztán bázisául szolgálhat egy olyan gépnek, ami esetleg már más, akár bonyolultabb gépeket is tud építeni, amik aztán alapanyagokat és energiát tudnak termelni, és a többi. Onnantól már csak idő kérdése, és bármit létrehoznatunk, gyárthatunk, amire a Marson van lehetőség.

Ami nekem nem világos:

  • hogyan és milyen alapanyagokat lehet bányászni a Marson (fémek, műanyagok, üveg)

  • hogyan "rakunk tüzet", azaz hogyan közlünk elég energiát egy szerkezettel, hogy pl. kémiai folyamatokat indítsunk be, vagy formába öntsünk fémeket, és a többi, csak az elektromos energia alkalmas erre, vagy lehetséges valami olcsóbb, hatékonyabb kémiai folyamat, mint pl. itt a Földön a fa, gázolaj elégetése oxigénnel?

Milyen király lenne már, skynet először a Marson :)

BiroAndras
BiroAndras
2020. júl. 6. 16:49

@Meteoreso

A tápanyagokat be lehet vinni, az nem probléma. Ezt csinálja a hagyományos mezőgazdaság is a trágyázással.

De ha az ember is része a rendszernek, akkor lehet zárt (eltekintve az energia áramlástól), mivel minden belül marad. A Föld lényegében egy ilyen rendszer, csak olyan nagy, hogy gyakran elfelejtjük egyetlen összefüggő zárt* rendszernek tekinteni. Pont ezért olyan nehéz az emberekkel megértetni a környezetvédelem fontosságát.

*Megintcsak nem tökéletesen zárt, mert az energia jön-megy kedve szerint, csak az anyag van bezárva.

h_gyuri
h_gyuri
2020. júl. 2. 12:12
#1

Bakker, mindig van valami, ami miatt csúszás lehetséges. Most a szondával úgy tűnik, minden rendben, erre az Atlas V vacakol. Pedig az egy megbízható darab, a Starliner hordozója is elsődlegesen ez a típus.

peti19870621
peti19870621
2020. júl. 4. 11:38

@h_gyuri Katasztrófára készülni, s remélni a legenyhébbeket.

Vissza az oldal tetejére