Kína legnagyobb félvezetőipari gyártója, az SMIC (Semiconductor Manufacturing International Corporation) a jelek szerint kellemetlen helyzetbe került, ugyanis az egyik, Pekinghez közeli üzemében el kell halasztani a tömegtermelés beindítását egy vagy két negyedévvel, mert egészen egyszerűen nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges felszerelés. Ez az első olyan, gyártókapacitás beüzemelésének csúszásáról bejelentés, amely az amerikai kormányzat által bevezetett októberi szankciók után érkezett.  Az októberi szankciók értelmében az SMIC képtelen 10 nm-es, illetve ennél fejlettebb gyártástechnológiák fejlesztésére, ugyanis az ehhez szükséges amerikai technológiák elérhetőségét korlátozták. Jelen esetben úgy tűnik, nem az amerikai eszközök hiánya, hanem a Kínában készített gyárfelszerelések körüli késések okozzák az üzem startjának elhalasztását.

Az SMIC összesen négy darab olyan üzemet jelentett be még korábban, amelyek 28 nm-es csíkszélességgel készülő 300 mm-es szilíciumostyák gyártására is bevethetőek: egy Peking mellett (Jingcheng), egy Shanghai mellett (Lingang), egy Shenzen mellett (Shenzen), egy pedig Tianjin mellett Xiqing) épül fel. Az új üzemek célja a fejlett gyártástechnológiával készülő termékekkel kapcsolatos hazai igények biztosítása, ezzel együtt pedig a globális igények kielégítése is szerepel a tervek között. A négyből három üzem, azaz Jingcheng, Lingang, és Xiqing esetében a havi termelőkapacitás legalább havi 100 000 szilícium-ostya gyártásának megkezdésére lesz elég, amennyiben a termelést felfuttatják.

2022 végéig a Shenzen melletti üzem, ami viszonylag kis termelőkapacitással bír, már termelésbe állt, míg a Shanghai melletti üzem építése elkészült, és a Tianjin melletti üzem építését is megkezdték. Közben a Peking melletti Jingcheng üzem már megkezdte a kísérleti termelést, ám a tömegtermelés beindítását már elhalasztották, méghozzá a fentebb említett eszközhiány miatt.

A beszámoló arra nem tér ki, hogy az eszközhiánynak van-e köze az amerikai szankciók okozta nehézségekhez, ám úgy tűnik, jelenleg nem erről van szó. Az aktuális amerikai exportszabályozások értelmében azon eszközök exportjánál, amelyek lehetővé teszik a nem-planáris felépítésű tranzisztorral rendelkező logikai áramkörök 14/16 nm-es csíkszélesség mellett történő gyártását, külön engedéllyel exportálhatóak Kínába. Ezzel együtt az amerikai állampolgársággal rendelkező mérnökök sem szolgálhatják ki a kínai igényeket az amerikai kormányzat engedélye nélkül, ami szintén problémát jelenthet.

A kínai elemzők szerint az SMIC az új üzemekben akár 30-40%-ban is használhat olyan gyártóeszközöket, amelyek olyan kínai vállalatoktól érkeznek, mint amilyen az AMEC, a Naura, vagy éppen a Kingsemi. Az SMIC célja az exportszabályozások fényében mindenképpen az lehet, hogy kínai üzemei a lehető legnagyobb mértékben használjanak országon belül gyártott eszközöket. Az más kérdés, hogy az eszközgyártók a tavaly októberi export-szabályozások bevezetését követően képesek lesznek-e leszállítani az új üzemekhez szükséges felszerelést, vagy sem, ezzel kapcsolatban hivatalos tájékoztatás egyelőre nem érkezett.

Annyi biztos, hogy az SMIC továbbra is azt tervezi, 6,35 milliárd dollárnak megfelelő összeget költ a gyártókapacitás bővítésére, vagyis úgy tűnik, biztosak benne, hogy az éppen futó gyárépítési projektek mindegyike célba érhet, azaz sikerül felszerelni az üzemegységeket a megfelelő gyártóeszközökkel.