A központi banki digitális valuta vagy CBDC (Central Bank Digital Currency) egy központi bank által támogatott és kibocsátott virtuális valuta. A kriptóvaluták és a stabilcoinok népszerűségének növekedésével a központi bankok világszerte felismerték, hogy alternatívát kell nyújtaniuk a fizikai pénzzel szemben, különben azt kockáztatják, hogy kimaradnak a pénzügyi forradalomból.
Jelenleg világszerte több, mint 8000 különböző kriptóvaluta létezik, amelyek többsége centralizált. Ugyan nem egy kormány bocsátja ki őket, mégis felülről irányítottak, egy kézben összpontosulnak - gondoljunk csak a Diem projektre, amelyet a Facebook indított el. A bitcoin azonban a decentralizált kriptóvaluták példája. A kriptóvaluták az elosztott főkönyvi technológián (DLT) alapulnak, ami azt jelenti, hogy egy tranzakció valódiságát folyamatosan a világ minden tájáról származó csomópontok (nodes) hitelesítik, nem pedig egyetlen központi felügyelet.
A CBDC-t egy digitális főkönyvben (amely lehet, hogy blokklánc, de lehet, hogy nem) kezelik, felgyorsítva és biztosítva a bankok, intézmények és magánszemélyek közötti fizetéseket. A központi bankok által kibocsátott digitális valuták jelenleg a globális pénzügyi ökoszisztéma egyik legforradalmibb újítása. A pénzügyi világban sok kérdés merült fel a kriptó vs. központi banki digitális valuta vita kapcsán. Miben különböznek és hasonlítanak a kriptók és a központi banki digitális valuták?
Mi a központi bank digitális valutájának értelme?
A kriptóvaluták azért is népszerűek, mert képesek egy globális pénzügyi forradalmat és az egyszerűsített pénzügyi infrastruktúra új korszakát elindítani. Jelentőségük azonban inkább értékmegőrző, mint csereeszközként való használatukból ered. Éppen ezért mind a monetáris hatóságok, mind az üzleti élet szereplői stabilizált kriptóvalutákat és CBDC-ket bocsátanak ki, mint életképes fizetési lehetőségeket.
A digitális valuta alapkoncepciója azonban már több mint negyedszázada létezik. 1989-ben és 1996-ban jelentek meg az olyan digitális valuták, mint a DigiCash és az e-gold. Mindazonáltal a Bitcoin 2009-es bevezetése két szempontból is jelentősen megváltoztatta ezt a modellt. Egyrészt decentralizált (blokklánc-alapú) főkönyvet hozott létre a tranzakciók végrehajtására és nyilvántartására, másrészt pedig egy olyan (ma már széles körben használt) valutát hozott létre, amely független bármely szuverén monetáris hatóságtól.
A digitális pénz növekvő jelentősége a COVID-19 járvány idején, a digitális fizetésekre való áttérés, a külföldi CBDC-k határokon átnyúló átutalásokban való alkalmazására irányuló törekvések és a pénzügyi kirekesztéssel kapcsolatos aggodalmak mind-mind a figyelem középpontjába állÍtották a CBDC-ket. Ennek eredményeképpen a világ nagy központi bankjai között élesedik a verseny a digitális pénz első valódi prototípusának létrehozásáért. Kína például egy olyan digitális renminbivel kísérletezik, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy mobiltelefonjukkal fizessenek.
Hasonlóképpen, az ötéves terv részeként Európa is bejelentette a digitális euró létrehozását. A világjárvány felgyorsította az érintésmentes tranzakciókra való átállást, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy mindenki hozzáférjen a biztonságos, gyors és olcsó fizetésekhez. A CBDC-k többnek tűnnek, mint a hagyományos bankjegyek és érmék digitális alapú másolatai. Egyes kormányok a CBDC-ket programozható pénznek tekintik - olyan monetáris és szociálpolitikai eszközöknek, amelyek használatát alapvető szükségletekre, meghatározott területekre vagy meghatározott időszakokra korlátozhatják - amellett, hogy megoldják az átfogóbb pénzügyi integráció kihívását.
Általános célú központi banki digitális valuták
Az általános célú központi banki digitális valuta kifejezés olyan valutákra utal, amely a lakosság körében használható. Az anonimitás, a nyomon követhetőség, a napi 24 órás, 365 napos elérhetőség, valamint a kamatszerzés megvalósíthatósága mind a DLT-n alapuló lakossági központi banki digitális valuták elemei. Ez az elképzelés egyre nagyobb teret nyer a feltörekvő piacok központi bankjai körében, mivel a gyorsan növekvő fintech iparágban vezető szerepet kívánnak betölteni, a papírmentes társadalomra való áttérés meggyorsításával elősegítik a pénzügyi befogadást, és csökkentik a valutanyomtatási és -kezelési költségeket.
A nagykereskedelmi központi banki digitális valuták olyan bankok számára készülnek, amelyek tartalékbetéteket tartanak egy központi banknál. Használható a fizetések és az értékpapír-elszámolások hatékonyságának növelésére, valamint a partneri hitel- és likviditási kockázatok csökkentésére. Egy korlátozott hozzáférésű digitális token segítségével az értékalapú nagykereskedelmi CBDC a központi banki tartalékokat helyettesítené vagy egészítené ki. A token bemutatóra szóló eszköz lenne, ami azt jelenti, hogy a feladó a tranzakció során közvetítők nélkül, közvetlenül a címzettnek adná át az értéket.
Ez jelentős eltérést jelentene a jelenlegi rendszertől, amelyben a központi bank a számlákat terheli és jóváírja anélkül, hogy ténylegesen pénzt mozgatna. A meglévő nagykereskedelmi pénzügyi rendszerek gyorsabb, olcsóbb és biztonságosabb fejlesztésének lehetősége miatt a központi bankok körében a nagykereskedelmi CBDC a legkedveltebb koncepció.
Központi banki digitális valuta vs kriptóvaluta
A központi bankok által kibocsátott digitális valutákat gyakran összetévesztik más típusú kriptópénzekkel. A központi banki digitális valuták esetében a központi bankok állnak minden tranzakció középpontjában. A kriptóvaluták azonban, mint például a bitcoin, olyan digitális tokenek, amelyeket kriptográfiai módszerekkel hoz létre egy elosztott hálózat vagy blokklánc.
A kriptóvaluták engedély nélküli (nyilvános) blokkláncokat használnak, míg a központi banki digitális valuták engedélyköteles (privát) blokkláncokat. Egy nyilvános blokklánc esetében ahhoz bárki csatlakozhat és részt vehet a hálózat alapvető műveleteiben. A nyilvános blokklánc hálózaton folyó műveleteket bárki olvashatja, írhatja és ellenőrizheti, ami segít a nyilvános blokkláncnak megőrizni önszabályozó jellegét. A privát blokklánc ezzel szemben egy olyan elosztott főkönyv, amely zárt, biztonságos, kriptográfiai koncepciókon alapuló adatbázisként működik, és nem decentralizált.
A központi banki digitális valuták hálózatára vonatkozó korlátozásokat egy központi bank határozza meg. A kriptóvaluták esetében bármilyen kérdés a felhasználói bázisához van rendelve, amely konszenzus elérése révén hoz döntéseket. Ezért míg a kriptóvaluták decentralizáltak, addig a központi banki digitális valuták centralizáltak. Ráadásul a kriptóvaluták anonimitást biztosítanak; a központi banki digitális valuták lehetővé teszik a központi bankok számára, hogy lássák, kinek mi van a tárcájában. A központi banki digitális valuták nagyobb valószínűséggel futnak külön technológiai platformokon, mint a kriptovaluták, amelyeket gyakran a blokklánc felhasználásával hoznak létre.
A központi banki digitális valuták továbbá nem stabilcoinok (olyan valuták, amelyek egy fiat valutához, például az amerikai dollárhoz vannak kötve). A központi banki digitális valutákat csak fizetésre lehet használni, és bármilyen készletezés vagy befektetés egyenesen tilos. Ugyanakkor a kriptóvaluták mind pénzügyi tranzakciókra, mind pedig spekulációs célokra használhatók.
A kriptóvaluták esetében a felhasználók megválaszthatják, hogy mennyi és milyen adatot kívánnak nyilvánosságra hozni, mivel peer-to-peer rendszerűek. Ezzel szemben a központi banki digitális valutákkal végzett tranzakciók automatikusan hatalmas mennyiségű adatot küldenek az adó- és szabályozó hatóságoknak, bizonyos esetekben akár a magánélet védelméhez fűződő jogok is sérülhetnek.
Miben különböznek a központi banki digitális valuták a bitcointól?
Lehet, hogy a bitcoin volt az első kriptóvaluta, amely széles körben elterjedt, és minden bizonnyal uralja a blokkláncról és a kriptókról szóló párbeszédet, de mégis csak egy, a több ezer kriptóvaluta közül. A bitcoin vonzerejét, hasznosságát és alapelveit nem gyengítette vagy csökkentette a különböző altcoinok megjelenése. Ehelyett a stabilcoinok, a központi banki digitális valuták és más blokklánc- és kriptóalkalmazások megjelenése javította az ökoszisztéma általános egészségi állapotát.
A bitcoin ökoszisztéma egy olyan alternatív pénzügyi rendszerbe enged bepillantást, amelyben a tranzakciók feltételeit nem a szabályozás diktálja. A 2009-ben útjára indult bitcoin a világ egyik legnépszerűbb kriptóvalutája. A tranzakciók nyilvánosak, amelyeket bárki megtekinthet. A bitcoin mögött nem állnak bankok vagy kormányok.
A központi banki digitális valuták a fiat valuták helyettesítésére jönnek létre. Az ötlet lényege, hogy a fogyasztók számára a digitális könnyedséget és biztonságot, valamint a hagyományos bankrendszer szabályozott, tartalékkal fedezett forgalmát kínálják. Arra készülnek, hogy a mindennapi tranzakciók során értékmegőrzőként, számlaegységként és csereeszközként szolgáljanak. A központi banki digitális valutákat, akárcsak a fiat valutát, a kibocsátó kormány teljes bizalma fogja fedezni. Műveleteikért a központi bankok vagy a monetáris hatóságok teljes mértékben felelősek lesznek.
A központi banki digitális valuták előnyei és hátrányai
A központi banki digitális valuták megkönnyítik a monetáris politika és a kormányzati funkciók végrehajtását. A bankok közötti folyamatok automatizálására nagykereskedelmi központi banki digitális valuták, az ügyfelek és a központi bankok közvetlen összekapcsolására pedig lakossági vagy általános célú központi banki digitális valuták szolgálnak. Más kormányzati szolgáltatások, például a juttatások elosztása, az adók kiszámítása és beszedése is profitálhat a digitális valutákból a munkafolyamatok csökkentése révén.
A pénz folyósítása közvetítőkön keresztül történik, ami harmadik fél kockázatát vezeti be a tranzakcióba. Mi történik, ha a bank készpénzbetétei elfogynak? Mi történik, ha egy külső esemény, például egy pénzügyi válság miatt bankcsőd következik be? Az ilyen események megzavarhatják a monetáris rendszer kényes egyensúlyát. A központi banki digitális valuta kiküszöböli a harmadik fél által jelentett veszélyt, mivel a központi bank felelős a rendszerben fennálló kockázatokért.
A központi banki digitális valuták elrettenthetnek az illegális tevékenységektől, mivel digitálisan tárolják őket, és nem szükséges a sorszámok nyomon követése. A központi bank a kriptográfia és a nyilvános főkönyv segítségével könnyen nyomon követheti a pénz útját az egész illetékességi területén, és ezzel megakadályozhatja a bűncselekményeket és az illegális tranzakciókat.
A pénzügyi rendszerhez való hozzáférés biztosításához szükséges banki infrastruktúra létrehozásának költségei a pénzügyi integráció egyik akadályát jelentik a banki szolgáltatásokkal nem rendelkező lakosság széles rétegei számára, különösen a fejlődő országokban. A központi banki digitális valuták közvetlen kapcsolatot teremthetnek az ügyfelek és a központi bankok között, elkerülve a költséges infrastruktúra szükségességét.
A központi banki digitális valuták nem mindig jelentenek megoldást a központosítás problémájára. A tranzakciók lebonyolítására vonatkozó jogköröket továbbra is egy központi hatóságra (azaz a központi bankra) ruházzák át. Ennek eredményeképpen továbbra is befolyásolja az állampolgárok és a bankok közötti adat- és tranzakciós folyamatokat.
Mivel a digitális azonosítók tárolása a hatóság feladata, a felhasználóknak le kellene mondaniuk a magánélet bizonyos fokú védelméről. Minden tranzakció látható lenne a szolgáltató (jelen esetben a központi bankok) számára. Ez adatvédelmi aggályokhoz vezethet. A bűnözők például feltörhetnék és visszaélhetnének az információkkal, vagy a központi bankok betilthatnák a polgárok közötti tranzakciókat.
A központi banki digitális valuták segíthetnek a határokon és pénznemeken átnyúló fizetésekben, amelyeket nem korlátoznak a különböző időzónák munkaideje vagy ünnepnapjai. Az eltérő jogi keretek viszont jelentős akadályt jelentenek a határokon átnyúló fizetések előtt, amely óriási kihívást jelent.
A központi banki digitális valutáknak nem szándékolt hatásai lehetnek a devizapiacokra. A kínai központi banki digitális valuta például a dollár dominanciáját hivatott veszélyeztetni. Ha a digitális jüan lesz az elsődleges fizetési eszköz Kínában, a globális vállalatok kénytelenek lesznek azt használni az üzletkötéshez, ami potenciálisan befolyásolhatja a dollár szerepét.
