ELÉG LESZ A 4070 SUPER A 4070 TI HELYETT? NVIDIA RTX 4070 SUPER TESZT - TECH VIBES

Most viszont az NVIDIA egy egészen meglepőt húzott, az új termékeket felvezető RTX 4070 SUPER ugyanis a technikai specifikációk alapján sokkal közelebb áll az RTX 4070 Ti-hoz, mint a sima 4070-hez, miközben az NVIDIA által ajánlott alapára megegyezik azzal, amennyiért az RTX 4070-et útnak indították. Alapból ennek a kártyának kellett volna megjelennie? Most már tényleg megéri leváltani korosodó VGA-nkat? Lássuk hát, hogy mit tud ez a "visszafogott 4070 Ti", hiszen lehet, hogy most jött el mindazok ideje, akik régóta várnak az új kártyájukra, de a 4070-nél még nem nyúltak a pénztárcájuk után.

Specifikációk, dizájn és felszereltség 

Kifejezetten szerencsésnek tartom, hogy konkrétan az előző kártya pontos mását nyúzhattuk a stúdióban, hiszen a legutóbbi RTX 4070-es tesztemnél is a Gainward Panther kiadása került a kezeim közé. Ez azt jelenti, hogy pontosan ugyanaz a stílus, anyaghasználat és formavilág jellemzi, mint a 4070-es modellt, ami sok mindent előrevetít. Kezdve a zajjal és a hűtés hatékonyságával, érdemi eltérést pedig mindössze egyet találhatunk: a tápcsatlakozót. Míg a legtöbb RTX 4070-es modell sima 8-tűs csatlakozóval kerülhetett forgalomba, az extra teljesítmény miatt némileg megemelkedő fogyasztást már szinte minden esetben az új, 12+4-tűs (12VHPWR) bemenet szolgálja ki.Miután az NVIDIA és a felhasználók eleget bosszankodtak a leégésre hajlamos "új" csatlakozók miatt, a gyártó erre már saját bevallása szerint odafigyelt, ahogy a partnereik is, tehát ezek a termékek jó eséllyel nem szorulnak majd garanciális cserére, illetve a gépház mellé ültetett poroltóra. Az eltérő szabvány miatt a dobozban egy adapterkábelt is találunk, mely a szokott módon, két 8-pines tápkábelt igényel, én is ezzel használtam, minden gond nélkül. A csomagolás ezen felül nem sok mindent tartogat számunkra. A dobozon mondjuk az a babakékkel rajzolt párduc talán nem a legvonzóbb, de tőlem rózsaszín pöttyös is lehet, ha a kártya jól teljesít. A Panther és a Gainward pedig eddig nem adott okot a bizalmatlanságra, ahogy a 4070-es termékük sem, így valójában egész megnyugtató volt a doboz látványa.A hűtés maradt ugyanaz a triplaventis megoldás, a bordázat továbbra is lefed minden kritikus részt, amely hajlamos a melegedésre, a bordázat és a hátlap pedig részben átengedi a levegőt, mely egy ideje már elengedhetetlen tulajdonsága a legkülönbözőbb kártyáknak. Ha egymás mellé helyezzük a két Panther-t, akkor konkrétan két azonos kinézetű kártyát látunk pontosan megegyező méretekkel, tehát a címke leolvasásáig csak a tápcsatlakozó segíthet megkülönböztetni őket. Ez azt jelenti, hogy egy masszív, nagyrészt fekete hardvert kapunk, mely teljes mértékben mentes az RGB-től. Egy árva RGB LED sincs rajta, így aki ablakos házában szeret a fényáradatban gyönyörködni, annak nem ez a megfelelő választás, de ez preferencia kérdése, én pl. nem vagyok RGB rajongó, +20% fps ide vagy oda.Sokkal érdekesebb az, ami a burkolat alatt történik, hiszen az NVIDIA szépen megpakolta a 4070 SUPER-t számítási kapacitással. Lényegében lefokozta a régi 4070 Ti-t, de csak meglepően óvatosan nyúlt hozzá, ami a sima 4070-hez képest viszont egészen drasztikus előrelépést jelent, főleg az árcédula viszonylatában. Ahogy az a specifikációs listában is jól látszik, a GPU-ban megszámlálható CUDA magok mennyisége látványosan közelebb áll a Ti-hoz, mint a 4070-hez, de lényegében minden részletével ez a helyzet (magok és cache). Ugyan a Boost órajel elvileg maradt az elődnél is látható 2475 MHz, de a Gainward Panther modellje OC kiadás, tehát egy enyhe emeléssel érkezik. Ez 2640 MHz-et jelent, ami egy leheletnyivel még magasabb is, mint a 4070 Ti gyári, 2610 MHz-es Boost értéke.

Akkor mi hiányzik?

Egyetlen igazán fájó pontot találni, ahol az NVIDIA az istenért sem volt hajlandó pénzt költeni és fejleszteni, az pedig sajnos a fedélzeti memória. A busz továbbra is maradt 192-bites, ahogy a GDDR6X memóriákból sem kaphatunk többet 12 GB-nál. Ez a részlet az aktuális generáció kapcsán már alaposan ki lett tárgyalva, miszerint ebben a kategóriában illene ennél többet adni, hiszen egyes címek – főleg néhány újabb játék – már most is súrolják, vagy akár túl is lépik ezt a határt. És akkor még nem is beszéltünk 4K-s felbontásról, ahol ez a kapacitás nem csak hosszútávon jelenthet problémákat, de már most is számos esetben visszafogja a teljesítményt.

Tesztkörök

A DLSS Balanced, a Ray Tracing Ultra beállításokon volt.

A friss kártya és a friss megjelenések miatt az RTX 4070-et is újra elővettük, így a mérések a lehető legközelebb állnak a cikk megjelenésekor érvényes valósághoz. Igaz, hogy a SUPER a hivatalos megjelenés előtti beta verziós driverrel dolgozott, viszont azt meglepően stabilan tette, ha nem tudom, észre sem veszem a különbséget. Ahogy azt ilyenkor szoktuk, a játékok mellett lefutottunk néhány kötelező kört hagyományos benchmark alkalmazásokban is, mely leginkább összehasonlítási alapnak szolgál a különböző modellek között. Emellett nem mindenki – kizárólag – játszani szeretne az új GPU-val, ezért számukra is fontos lehet, hogy mennyire bírja a kártya a gyűrődést. Mindezeken túl természetesen igyekeztünk olyan játékokat választani, amelyek technikai szempontból relevánsak, tehát viszonylag frissek és alaposan megizzasztják a modern hardvereket. 

A Cyberpunk 2077 lényegében az utolsó nagy, 2.1-es verziófrissítésével késznek tekinthető, ennél jobb legalábbis már nem lesz, cserébe élvezhetjük a legfrissebb sugárkövetési és képjavító megoldásokat, illetve van már benne metró is, ha arra vágynánk. Az Avatar egy vegyes megítélésű cím, hiszen az Ubisoft lényegében a Far Cry széria struktúrájára építette fel Pandora bolygóját, azt viszont elképesztő látvánnyal prezentálta, amit nehéz lenne tagadni. Az Assassin’s Creed: Mirage szintén egy friss cím, illetve a legújabb a sorozatban, aminek pedig érezhetően a Valhalla volt a technikai alapja, ám tartalom terén nem vállal akkorát. Végül pedig a kötelező Call of Duty az MW3 képviseletében, melynek beépített benchmarkja mindig kéznél van, ha tesztre van szükség. 

Durván 20%-kal nagyobb teljesítmény? A mérések magukért beszélnek és a végleges, illetve friss driverekkel csak javulni fog a helyzet. Ha megnézzük, hogy az RTX 4070 SUPER már nagyjából 280 ezer forinttól elérhető, míg a 4070 Ti valahol 350 ezer forintnál kezdődik, akkor láthatjuk, hogy a Ti modellt megközelítő teljesítményt kaphatunk jelentősen kevesebbért. Mindezt ráadásul a megjelenési előtti beta driverrel, tehát számíthatunk további javulásra is. Az itt prezentált nyers teljesítményével persze még nem válik a 4K felbontás megkérdőjelezhetetlen bajnokává, ugyanakkor az előrelépés jelen van, 1440p-s felbontáson pedig egészen látványosan. Az sem elhanyagolható, hogy már szinte minden új játékba implementálnak DLSS-t is, ami 3.5-ös verziójához érve hatékonynak és megbízhatónak bizonyult. Ez single player tartalmak esetén meglehetősen hasznos tartalékot jelent a felhasználóknak, ráadásul az NVIDIA eljárásai tagadhatatlanul jobb minőséget eredményeznek, mint a kvázi hardverfüggetlen FSR az AMD jóvoltából.

A Ray Tracing olykor továbbra is nehezen leküzdhető falat, főleg akkor, ha a játékok, amikben alkalmazzák, önmagukban is megeszik a PC-nket. De az első RTX kártyák óta azért egyre több olyan tartalom vált elérhetővé, ahol megfelelő sebesség mellett élvezhetjük a látványosabb fény-árnyék hatásokat és tükröződéseket. A harmadik generációs RT magok ráadásul hatékonyabban működnek az RTX 30-as szériában tevékenykedő, második generációhoz képest. Míg az RTX 4070 valahol az RTX 3080 és 3080 Ti között helyezkedett el, a 4070 SUPER beugrott az RTX 3090 és 3090 Ti közé, ami korrekt előrelépés. A DLSS-nek köszönhetően pedig a játékok többsége akár Ray Tracing mellett is ól játszható, bár a maximális részletességből néhol érdemes lesz alábbhagyni, hacsak nem egy 4090-est használunk,

A fogyasztás oldalán is egészen jó a helyzet, hiszen játékok alatt valahol 200 és 245 watt körül mozogtunk, ami ezért a teljesítményért teljesen korrekt, főleg generációs viszonylatban, hiszen a 4070 például még az RTX 3080-nal versengett, ami szintén többet zabált. Az NVIDIA jól sakkozott az értékekkel, hiszen még akkor sem lépi túl sokkal a 245 wattot, ha maximális túlhajtással teljesít, bőven a Boost órajelt meghaladva, akár 2760 MHz-en, a kártya tehát bőven szolgál tartalékkal. Amit talán még érdemes megemlíteni, az a hűtés, a vele járó zaj, illetve a "coil whine" jelenség, mely éles, ciripelő zajjal jár.

A legmagasabb hőmérsékletet Superposition benchmark alatt érte el, ekkor 67°C-ig melegedett, míg a Mirage-nál csak 58°C-os volt, mindezt a nyitott tesztpadon. Egy jól szellőző házban szerintem nem kell majd félteni a kártyát, ezek ismét teljesen vállalható értékek. Ehhez mérten nem süketültem meg a hűtéstől sem, persze terheléskor azért megszólal, de elviselhető és ha nem kapjuk le a ház oldalát, valószínűleg nem fogunk panaszkodni rá. A "tekercszaj" esetében is szerencsés voltam, ha fel is lépett, még a nyitott tesztpad mellett sem volt olyan erős vagy zavaró, hogy egy zárt gépház mellett panaszkodnék miatta. 

Kell ez nekem? 

A kártya nem nőtt meg az extra teljesítménnyel, a hűtése és a hangja még mindig nem esik át a vészes vagy kellemetlen tartományokba és eközben jól teljesít. Nem véletlen, hogy az ajánlott árhoz, tehát az MSRP-hez igazodva, jelenleg a harmadik legjobb ár-érték arányú kártya, ha a teljesítményért kiadott pénzösszeget nézzük. Ezzel a 4070 SUPER jelenleg egyértelműen a legjobb ajánlat a 40-es sorozatban, ami önmagában sem rossz, még akkor sem, ha a 250 ezer forintnál induló kiskereskedelmi ár megfizetése amúgy nem nevezhető csekély befektetésnek. Összességében mégis egy szimpatikus húzás az NVIDIA részéről és egy megfontolandó előrelépés azok számára, akik sokéves hardverrel a gépükben egy jó ajánlatra várakoznak. 

Akár az AMD-hez akár önmagához viszonyítjuk, korrekt Ray Tracing teljesítmény, a jó fogyasztás és hűthetőség, a kiváló WQHD és az elérhetőbb 4K teljesítmény egy jó ár-értékű kártyában összpontosul, mely végre valóban egy erős, középkategóriás kártyában összpontosul. Részemről nem csak kiváló választás, de jelenleg az ár-érték arányért járó díjat is kiérdemli. Mondhatnánk, hogy a 4070-nek kellett volna hoznia ezt a teljesítményt, ami jogos, mindenesetre ez most itt van és egy jól sikerült kártya, ami sokak számára jó választás lehet.