A Bika csillagképben található Fiastyúk, avagy a Plejádok az égbolt ismertebb, sokat tanulmányozott csillagcsoportjai közé tartozik. Az utóbbi évek során a nyílthalmaz parázs viták középpontjába került, mivel távolságával kapcsolatban egymásnak ellentmondó adatok bukkantak fel. A legújabb mérések alapján azonban a vita eldőlni látszik, mivel úgy tűnik, hogy az azt kirobbantó Hipparcos műhold adatsorai hibásak voltak, és a Fiastyúk távolsága a korábban a földi műszerekkel mértnek felel meg.

A Plejádok halmaza tökéletes helyszín a csillagfejlődés tanulmányozására: a benne létrejött csillagok egyazon gázfelhő szülöttei, egyforma korúak és összetételűek, tömegük azonban eltérő. Az égi objektumok alaposabb vizsgálatához azonban elengedhetetlen azok távolságának ismerete, ami az említett csillagok esetében pár évvel ezelőtt megkérdőjeleződött.

A korábbi, földi műszerekkel végzett mérések alapján a Plejádok távolságát 435 fényévben állapították meg a csillagászok. Az Európai Űrügynökség Hipparcos nevű műholdja azonban jóval pontosabbnak hitt mérései során 392 fényévre módosította ezt a távot, kevesebb mint 1 százalékos hibahatárral téve ezt.

Ez első pillantásra nem tűnik nagy eltérésnek, de az új adat sehogy sem passzolt nyílthalmaz csillagainak általunk látható fizikai jellemzőihez, mondja Carl Meis, a Kaliforniai Egyetem kutatója. A Hipparcos által mért távolság esetén a csillagok állapotát csak valamiféle ismeretlen fizikai folyamat megléte mellett lehetett megmagyarázni. Ha ugyanis az égitestek valóban 10 százalékkal közelebb lennének, mint ahogy azt korábban hittük, a jelenleg elfogadott csillagfejlődési modellekhez képest túlságosan is halványnak tűnnek, magyarázza a szakértő.

Két lehetőség merült fel a rejtély feloldására: vagy a modellekkel van a probléma, vagy pedig a műhold adatai nem stimmelnek. Melis és kollégái úgynevezett nagyon hosszú bázisvonalú interferometriával (VLBI) igyekeztek választ találni a kérdésre: ennek során több távoli rádiótávcsövet kötöttek hálózatba, egyetlen, hatalmas virtuális teleszkópot kreálva a segítségükkel. A virtuális távcső jelen esetben egy bolygóméretű teleszkópnak felelt meg, amely rendkívül pontos méréseket tett lehetségessé.

A másfél éves megfigyeléssorozat eredményeként a Fiastyúk távolságát 1 százalékos hibahatárral 444 fényévben állapították meg a szakértők, ami körülbelül megfelel a korábbi, földi műszerekkel történt mérési eredményeknek. „Most már csak az kérdés, hogy mi történhetett a Hipparcos adataival?” − mondja Melis. Az űreszköz nagyjából 120 ezer közeli csillag távolságát és pozícióját állapította meg, elviekben a felszíni műszereknél jóval nagyobb pontossággal, valami azonban, mint a Fiastyúk esete mutatja, mégis félresiklott.