A Google-t a világ minden táján rendszeresen támadják azzal, hogy visszaél a hatalmával. A vállalat például súlyos pénzeket fizet azért, hogy az ő szolgáltatását válasszák alapértelmezett opciónak a cégek. Ezen a gyakorlaton (is) változtathat a mostani eljárás, de egyelőre azt még nem látni, mit követel majd az amerikai bíróság.
Több mint két évtizede a Google uralma töretlen az online keresők szegmensében, de csak az elmúlt években került ez a dolog a hatóságok látókörébe olyan szinten, hogy jelentősebb eljárást kezdeményezzenek a céggel szemben. A mérföldkőnek számító ügyet 2020-ban indította el a kormány a monopólium ellenes jogszabályokra hivatkozva. Az elmúlt években folyamatosan mentek a meghallgatások, bizonyítékok elemzése, és fokozatosan egyértelmű bizonyítást nyert, hogy a cég visszaél a hatalmával.
A Google az évek során egy olyan rendszert alakított ki, amiben tökéletesen körülbástyázta a keresőmotorok területét, hogy az ellenfelei ne juthassanak levegőhöz. Egy sor piacellenes eszközt felhasználva alakította ki a vállalat a vezető helyét, és ért el 90 százalék körüli részesedést. Évtizedek óta ez az első ilyen nagy horderejű monopolellenes döntés egy technológiai vállalattal szemben. A columbiai kerületi bíróságon, Amit P. Mehta bíró hozta meg az ítéletet az alapos eljárást követően.
Az amerikai kormány és a Google szembenállásában a bíróság nem látta igazoltnak az összes vádat, például elutasította, hogy a cég a monopol hatalmát felhasználva uralná a hirdetési piac egy meghatározott részét. Azt azonban megalapozottnak találta, hogy a Google az általános keresési szolgáltatások és az „általános kereső alapú szöveges hirdetések” terén már visszaélt az évek során felépített hatalmával.
„A Google monopóliumot épített fel, és úgy viselkedik, hogy ezt a monopóliumot minden áron fenntartsa.” – jelentette ki az ügyben eljáró Amit P. Mehta.
A Google az Android területén gond nélkül előtérbe tolta a Keresőt, amennyire csak tudta, ennek semmi akadálya nem volt, hiszen a saját platformjáról van szó. A rivális iOS-en pedig súlyos pénzeket fizetett ki arra, hogy az alapértelmezett kereső legyen. És itt tényleg olyan eszméletlen összegekről beszélünk, amit legfeljebb a Microsoft tudott volna kifizetni a Bing esetében.
Csak 2021-ben – tehát 3 évvel ezelőtt, még az elszabadult infláció előtt – 26 milliárd dollárt fizetett ki a cég különböző vállalatoknak, szolgáltatásoknak, hogy a Google Keresőt alkalmazzák alapértelmezetten. De, ami ennél is sokkolóbb, hogy ebből kizárólag az Apple zsebébe 18 milliárd dollár vándorolt. Ez nagyjából 5500 milliárd forintot jelent a 2021-es árfolyamokkal számolva. És szinte biztosak lehetünk abban, hogy azóta csak nőtt a „tét”; 2022-ben állítólag már 20 milliárd dollárt fizethetett a cég.
Ez pedig lehetővé tette a Google-nak, hogy még a 2010-es évek elejére elért 80 százalék feletti piaci részesedését még fentebb tudja tornászni 2020-ra, és elérje a 90 százalékot. A Google pedig nagyon ügyesen kiépített egy olyan hirdetési rendszert a keresőhöz kapcsolódóan, amelyben már úgy tudta az árakat meghatározni, ahogyan csak szerette volna. „Jelentős versenykényszer nélkül” tudta a reklámhelyeket árazni, és a szerződéseket alakítani. A bíróság szerint pedig a cég úgy mozgatta a szálakat, hogy képes legyen biztosítani a kívánt bevételnövekedést, és a minőséggel egyáltalán nem állt párhuzamban az árak alakítása.
Az Igazságügyi Minisztérium hatalmas győzelemként könyveli el a Google Kereső elleni ítéletet, noha valószínűleg ezt még nem mostanában fogják lezárni.
Mint az ismeretes, az Egyesült Államokban a különböző perek nagyon sokáig húzódhatnak. A mostani döntés egy 2020-ban indított eljárás nyomán született meg, de azt is látni kell, hogy ezzel valószínűleg nem zárul le az ügy. Azt egyelőre még eleve nem állapították meg, hogy milyen büntetést szabnak ki a keresőóriásra, de a Google már jelezte, hogy fellebbez, mert nem ért egyet a döntéssel.
