Eközben a Marson…

Érdekes, de történelminek azért nem nevezhető eredményeket jelentett be a NASA a Curiosity marsjáró első talajelemzési vizsgálatai kapcsán.

Eközben a Marson…

A NASA tegnap az Amerikai Geofizikai Társaság konferenciáján közzétette a marsi talaj elemzésének első eredményeit. A Curiosity a november 20-án begyűjtött mintákban több érdekes vegyületet is detektált, abban azonban egyelőre bizonytalan az eredményeket analizáló kutatócsoport, hogy a kimutatott szén- és klórnyomok valóban a Marsról származnak-e. Lehetséges ugyanis, hogy a minimális mennyiségű klór és szén még a Földön került a vegyelemző készülékbe.

A SAM (Sample Analysis at Mars) nevű műszer vizet, ként és klórtartalmú vegyületeket talált a talajmintákban, és ezek közt némi széntartalmú klórmetánra is rábukkant. Az elemzés úgy történt, hogy a talajból vett kis mennyiségű mintát a rendszer felmelegítette, majd a felszabaduló gázok összetételét elemezte. A mikrohullámú sütő méretű berendezés egy lézerspektrométer segítségével izotóparányokat is vizsgált, ami segíthet felgöngyölíteni a marsi víz és egyéb elemek komplikáltnak tűnő történetét.

A Curiosity-projekt kutatói úgy vélik, hogy a melegítési folyamat során a marsi talaj perklorát sóiból rendkívül reakcióképes klórgáz szabadulhatott fel, amiből aztán vagy a marsi légkörből, vagy a Földről származó szén-dioxiddal reakcióba lépve klórmetán keletkezett. Az is elképzelhető persze, hogy a metán a talajból származik, jelenlétére azonban ekkor is számos magyarázat adódik azon kívül, hogy a szerves molekulák a marsi életre utaló nyomok lennének. A legvalószínűbb, hogy ezek meteoritok és üstökösök hátán érkeztek a felszínre, amelyek köztudottan számos összetett szerves vegyületet hordoznak. A kutatás következő lépése annak megállapítása lehet, hogy ezen eshetőségek közül melyik eredményezte a mintákban talált klórmetánt. A NASA hivatalos álláspontja egyelőre továbbra is az, hogy a Mars talajában nem fedeztek fel szerves anyagokat.

A keresés azonban tovább folytatódik. A szakértők meglehetősen elégedettek az eddigi eredményekkel, és türelmesen várják a további felfedezéseket. Az elemzéseket végző műszerek működnek, és már első használtuk során is minden eddiginél pontosabb adatokkal gazdagították a marsi talaj legfelső rétegének összetételével kapcsolatos tudásunkat. Valószínűleg ennek az izgatottságnak tudható be a küldetés tudományos vezetője, John Grotzinger két hete elejtett félmondata is, amellyel világszerte felkorbácsolta a kedélyeket. Az eredmények kétségkívül érdekesek, de azt állítani, hogy a „történelemkönyvekbe is bekerülhetnek”, enyhe túlzásnak tűnik. Ahogy a kutató elmondta, egyetlen kísérlet alapján sem most, sem a jövőben nem várhatók különösebben szenzációs felfedezések, mivel a küldetés alapvetően nem ilyen célú. „Tudományos kutatást végzünk, olyan gyorsasággal, ahogy azt a tudomány engedi.”

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward