Az Eindhoveni Műszaki Egyetem kutatócsoportja egy igazi áttörést ért el szabadtéri optikai (Free-Space Optical) kommunikáció terén, ugyanis precízen fókuszált infravörös fénysugarak felhasználásával kifejezetten magas adatátviteli sávszélességet tudtak kialakítani két pont között, amelyek egymástól 4,6 kilométerre helyezkednek el és szabadon rálátnak egymásra.
A szabad szemmel nem látható infravörös fénysugarak segítségével 5,7 Tbps-os folyamatos maximális vezeték nélküli adatátviteli sávszélességet értek el, ami a valaha elért legmagasabb adatátviteli sávszélességet képviseli vezeték nélküli kommunikáció terén, városi környezetben, az említett távolság áthidalását tekintve.
A teszthez az Eindhoveni Műszaki Egyetem két kampuszát használták: az északon elhelyezkedő TU/e és a déli Hight Tech Campus (HTC) közötti távolságot hidalták át az említett nagysebességű vezeték nélküli adatátviteli technológia segítségével, ehhez pedig egy helyi vállalat, a telekommunikációs eszközöket gyártó Aircision fejlett optikai antennáit használták. A tesztrendszerek fókuszált infravörös fénysugarakon keresztül kommunikáltak egymással, méghozzá interferencia veszélye nélkül, a két pont között mellőzve a kábel vagy rádióhullámú kommunikációs technológiákat.
Az infravörös optikai adatátvitel igazából akkor használható hatékonyan, ha minden feltétel adott, vagyis viszonylag kis távolságot lehet áthidalni vele, a két pont között zavartalan rálátást kell biztosítani, valamint a környezeti tényezőknek is kedvezőknek kell lenniük, hiszen a különböző időjárási hatások negatívan befolyásolják az adatátvitelt. Az efféle kapcsolat hosszabb távolságok áthidalására nem alkalmas, valamint akkor sem feltétlenül jó választás, ha folyamatosan működő, megbízható, teljesen stabil kapcsolatra van szükség – ekkor egyéb vezeték nélküli adatátviteli technológiákat érdemes bevetni.
Az infravörös fénysugarakon keresztül zajló kommunikáció a TU/e egyik kutatója, Vincent van Vliet szerint, aki egyébként Ph.D. fokozattal rendelkező kutatóként dolgozik, azért is lehet vonzó, mert az optikai szálaknál megszokott adatátviteli sávszélességet kombinálja a vezeték nélküli kommunikációs rendszerek rugalmasságával. Azáltal, hogy a meglévő vezeték nélküli és optikai szálra támaszkodó adatátviteli technológiákat kiegészítik infravörös vezeték nélküli adatátviteli lehetőséggel, sűrűn összekapcsolt hálózatokat lehet összekapcsolni annak érdekében, hogy a bolygó minden szegletébe nagy adatátviteli sávszélességű kapcsolatot lehessen vinni.
A kísérlet alkalmával a Red Photonloop nevű tesztpadot használták, ami egy fix konfiguráció, kifejezetten a nagysebességű vezeték nélküli kommunikációs technológiákat érintő kutatások elvégzéséhez készítve. A tesztrendszer csúcstechnológiákat használ, amelyek révén több hullámhossz is használható egyetlen adatátvitel alkalmával. Ez a módszer az optikai szálak világában széles körben használatban van, de a vezeték nélküli szabadtéri optikai kommunikációs technológiák terén most először vetették be.
Az infravörös fénysugarak precízen fókuszált mivolta miatt egyszerre több kommunikációs linket is lehet használni egymással párhuzamosan anélkül, hogy azok interferenciába lépnének egymással. A meglévő tesztkörnyezetet a továbbiakban arra is használják majd, hogy finomhangolják az említett kommunikációs technológiát, valamint optimalizálni fogják megbízhatóság terén is, illetve azt is megpróbálják megoldani, hogy a legkülönfélébb időjárási körülmények között is hatékonyan lehessen használni.
Közben az Aircision szakemberei azt próbálják felmérni, mely területeken jöhet majd jól az új vezeték nélküli szabadtéri optikai adatátviteli technológia. A potenciális felhasználási módok között szerepel az az elképzelés, hogy az új 5G-s és 6G-s adótornyokat ezen keresztül kapcsolják majd be a meglévő optikai kommunikációs hálózatba azokon a területeken, ahol az optikai kábelek lefektetése nehéz vagy túlságosan drága.
