Tavaly februárban került a kezembe a Nothing Phone második generációra, avagy a Nothing Phone (2), melyet a gyártó az egykaptafa sablonmobilok közé hajított, hogy megmérettesse magát ezen a meglehetősen sűrűn telített piacon. Akkor legnagyobb örömünkre és meglepetésünkre pozitív benyomásokkal gyarapodtam és úgy adhattam vissza a kettes számú modellt, hogy egy igényes termékről van szó, mely szimpatikus, de nincs könnyű dolga a konkurens ajánlatok mellett. Tehát az alulról építkező forradalomtól azért messze jártunk, de a gyártó valóban sikerrel hívta fel magára a figyelmet és sokak szívébe be is lopta magát igényes, jó megjelenésű és jól teljesítő telefonjaival.

Az tehát nem is volt kérdés, hogy kíváncsian vártuk a folytatást, hiszen a hasonlóan izgalmasan induló OnePlus társalapítójának aktuális projektjéről van szó, az ismerős elemeket egyedi megoldásokkal fűszerező Nothing kiérdemelte a figyelmet. Nagyjából három évvel az első Nothing megjelenése után itt is a folytatás, mely furcsa módon nem Nothing Phone 3, hanem 3a néven mutatkozott be. Az előző szériánál a (2a) a visszafogottabb, még tárcakímélőbb ajánlat volt, mely a sima (2) modellt követte, míg itt a gyártó ezúttal a (3a) és (3a) Pro párossal folytatta a sort, ami kissé összekuszálja a sormintát.

Annyi biztos, hogy ami az alapokat illeti, már az előző telefonjaik is kifejezetten jól megállták a helyüket, gondolva itt az általános teljesítményre és az üzemidőre, melyek nélkül nem sok jóra számíthattak volna a közönség, vagy éppen a tesztelők részéről. Ha valaki csak az alapvető specifikációkat látná egymás mellett, a 2a és a 3a mobilok meglehetősen hasonlónak tűnnek, ennél tehát muszáj mélyebbre ásni. Szerencsére nemrég alkalmam nyílt kipróbálni az új verziót, így most megnézhetjük, hogy mit nyújt a korrektnek ígérkező hardveres háttérrel és friss Android rendszerrel érkező 3a sorozat legerősebb, 3a Pro modellje.

Körítés, anyaghasználat és specifikációk 

Az első szembetűnő különbség már a doboznál megmutatkozik, hiszen lényegében fele akkora lett, mint amiben a (2) érkezett. A vékonyabb kartonból készült, fényes felületű külső papírtok lényegében maradt a régi, bár annak a dizájnját akkor nem tudtam közelebbről szemügyre venni. Ez valószínűleg azért alakult így, mert a gyártó valamiért úgy döntött, hogy azt nem visszazárhatóra tervezte, a nyítófül letépése után így a belső tárolórekesz számára nem nyújthatott védelmet. Így ha már ökotudatosság és hasonlók, a lefelezett dobozméret mellett a külső védőréteg immár hagyományos módon visszazárható.

A külső dizájn alapvetően a megújult, immár kameraszigetként visszatérő lencsesorra igyekszik felhívni a figyelmünket, de szerintem többnyire jobban működik, ha a doboz inkább szép, letisztult formában megmutatja a belsejében rejtőzködő terméket. Míg ennek a leginkább szürkés színű doboznak a stílusától nem vagyok oda, addig a lényeget rejtő fehér belső doboz továbbra is kifejezetten jól mutat. Ugyanaz az újrahasznosított papírra emlékeztető matéria, mint legutóbb, mely a külső papírfekni mintáját dombornyomott formában ismétli meg.

Míg legutóbb széles és lapos, most inkább keskeny, de vaskosabb dobozt kapunk, mely a telefonon kívül továbbra sem kényeztet el bennünket különösebben. A mellékelt kiegészítők terén ezúttal is be kell érnünk egyetlen töltő- és adatkábellel, a SIM tálca kiszedését segítő gombostűvel, illetve egy kis tájékoztató papírfüzettel. Védőtok tehát továbbra sincs, ami pedig meglehetősen hasznos kellék lenne, főleg a készüléknél alkalmazott anyagok ismeretében. Előre felapplikált kijelzővédő fólia viszont idén is került a telefonra, mely ezúttal is csak a karcoktól védi, az ütéstől viszont már aligha.

A gyártó nem igazán tudta vagy akarta elrejteni, hogy dizájn terén az iPhone volt a kiindulópont, lényegében azt a stílust variálta tovább az egyedi hátlappal. A 3a és a Pro nem tért el nagyon a bevált recepttől, azonban elhagyta a bal felső sarokba pozícionált kamerás részleget és lényegében középtájra épített kameraszigetekkel operál. Míg a 3a esetében ez egy keskenyebb sáv két lencsével és vakuval, a Pro esetében az extra kamera miatt már egy meglepően terebélyes porond, mely úgy magasodik ki a telefontestből, hogy arra a méretek feltüntetésénél a gyártó valahogy elfelejtett kitérni.

Ez egy fura megközelítés és a sziget igazából elég ormótlanra is sikerült, alaposan kimagaslik a hátlapból, ami erősen eltér az előd diszkrétebb megjelenésétől. Mivel tok nem volt hozzá, nem tudom, hogy az mennyire tudja majd eldolgozni és kitölteni a különbséget, mindenesetre a változás elég szembetűnő. Viszont nem mutat rosszul, sőt, igazából a más telefonoknál már látott megoldás ellenére is megőrzi a Nothingra jellemző hátlapok egyediségét. Kézbe véve és zsebbe süllyesztve sem volt zavaró, ami azért megnyugtató. Nálam a két opció közül a szürke helyett a fekete járt, ami szintén elég jól áll neki, ahogy a fehér is a sima 3a-nak.

Természetesen a védjegynek számító, áttetsző hátlap változatlanul jelen van, mely ezúttal nem a Gorilla Glass valamelyik friss kiadása, helyette a szimplán Panda Glass névre hallgató üveg védi, ahogy a kijelzőt is. Amellett, hogy áttetszőség terén jobb, elvileg a törésvédelem helyett a karcokkal szembeni ellenállóságot helyezi előtérbe. Hogy az itt alkalmazott változat pontosan mit tud a különböző Gorilla verziókhoz képest, az nem egyértelmű, mivel itt nem nagyon találunk számokkal jelölt generációkat vagy dokumentációt az esetleges fejlesztésekről.

Annyi biztos, hogy középkategóriás modellről lévén szó, adhat egy kis prémium jelleget a készüléknek, de nekem mégis inkább az jut róla eszembe, hogy nagyon nem szeretném leejteni, mert az a pofásan egyedi hátlap könnyedén eltorzulhat. Arról nem is beszélve, hogy az elődökre jellemző csúszósság maradt a régi, így érthető, ha tartunk egy kicsit a balesetektől. Ez korábban is a kritizálható pontok között volt, de a Nothing úgy döntött, hogy ebből nem enged, tehát jobb lesz vigyázni a balesetekkel.

Ami szintén maradt, viszont átvariálták egy kicsit, az a Glyph interfész, mely a hátoldalba épített, fehéren világító és villogó LED-eket takarja. A különböző funkciókhoz rendelt jelzőfények az előző sorozatnál az egész hátlapon jelen voltak, itt viszont a kamerasziget ívét követő három kisebb szakaszra redukálták őket. Az alapmodell bár nélkülözi a kerek bukkanót a hátlapon, a LED-ek azon a készüléken is ugyanott helyezkednek el, tehát ezen a téren is közel azonos a két telefon.

A Nothing talán diszkrétebb hatást akart elérni a változtatással, de ha mondjuk egy tömegközlekedési eszközön arcon villogtatunk vele valakit, az illető valószínűleg most sem lesz elragadtatva tőle. A megoldás tehát továbbra is egyedi és egész látványos, ám telefonozás közben a tulaja pont nem sokat fog látni belőle. Talán, ha a mobilt pont arccal lefelé pihenteti, akkor valóban hasznos lehet, mikor a villogás jóvoltából értesülünk valamiről, de ezen kívül több gyakorlati haszna nem lett. A funkció továbbra is kikapcsolható, illetve ideiglenesen is kilőhetjük, hogy alvás közben ne ébredjünk stroboszkópra.

A telefon oldalait körbeölelő keret továbbra is alumíniumból készült, szépen lekerekített sarkokkal, ügyesen elrejtett antennakivezetésekkel, melyek ezúttal nem törik meg a keret egységét. A por- és fröccsállóságról pedig az IP64-es védelem gondoskodik, ami leginkább esőben vagy medencéhez közel jöhet jól, úszni viszont nem ajánlott magunkkal vinni. Ez minimális előrelépés az előző sorozathoz mérve, mely egy kategóriával rosszabbul viselte a port, így, ha homokos terepen ejtjük el, jó eséllyel megússzuk a dolgot a szép hátlaphoz, vagy ne adja ég a kamerákhoz bejutó porszemcsék nélkül.

Fizikai gombokból idén egyel többet kapunk, mely az Essential Space funkcióhoz rendelt gomb és legnagyobb sajnálatomra sajnos nem rendelhetünk hozzá egyéb funkciókat. Ez persze utólag még változhat, remélhetőleg a gyártó megrágja a kérdést és később előáll egy fejlesztéssel, amit állítólag nem terveznek, pedig a felhasználók bizonyosan örömmel fogadnák.

A jobb szélen fölötte található a bekapcsoló gomb, bal szélen pedig a két különálló gombra osztott hangerőszabályzó. Alul a Type-C a szokott helyen, tőle balra a SIM tálca, jobbra pedig a hangszóró lélegzőnyílásai láthatók. Utóbbi a felturbózott beszédhangszóró segítségével sztereó hangzást tesz lehetővé, méghozzá meglepően jót! Szenzor vagy 3.5 mm-es jack nincs, "ez a kínai gyártó nem az a kínai gyártó", főleg, hogy Brit cégről van szó. 

Kijelző és specifikációk

Különös, bár szinte szóra sem érdemes változás, hogy a 6.7-ről 6.77 colosra nőtt kijelző felbontása 2412 x 1080-ról 2392 x 1080-ra módosult, ezzel együtt pedig a készülék is szélesebb lett pár mm-rel. A horizontális képpontok száma tehát csökkent, ahogy a képpontsűrűség is, de az is csak 6 pixellel. Bár ez sem szembetűnő, a kijelzőt övező kihasználatlan felület is több lett valamivel, viszont a keret és a panel közti fekete sáv mindenhol azonos, ami esztétikai szempontból legalább egészen jól sikerült megoldás.

És ha már panel, a 10-bites AMOLED kijelző konkrétan Super és továbbra is 120 Hz-es képfrissítésre képes, melyet az adott tartalomhoz igazítva képes variálni, egészen 30 Hz-ig bezárólag. HDR tartalmak esetén akár 3000-nites pontszerű fényerőt is kisajtolhat magából, míg átlagos tartalomfogyasztás és használat esetén legfeljebb 1300-nitre számíthatunk. Ez tehát egy kifejezetten szép, fényes és üzemidő tekintetében takarékos megoldás, mely olyasmi, ami után látni sem akarunk többé IPS kijelzős telefonokat.

Az 1300-nites maximumnak hála a panel nappali fénynél is tökéletesen látható, a képek láthatók, a szövegek jól olvashatók voltak. Olyankor bátran hagyatkozhatunk a 2D-s arcfelismerésre is, de nálam nem hibázott az ujjlenyomatolvasó sem. A feloldás is pillanatok alatt megtörténik, nem vár, nem jön zavarba és nagyon ritkán kellett csak megismételnem, akkor is valószínűleg én böktem rossz helyre a hüvelykujjammal. Ez így együtt esztétikai és technikai szempontból egy erős alapcsomag, mellyel nem kell szégyenkeznie a kötépkategóriás versenyben.

Még jó, hogy az ügyes kezdést korrekt belső részletekkel támogatja meg, gondolva itt az SoC képességeire, illetve a memóriára és a tárhelyre. A vállalat az alap kiadásba és a Pro modellbe is Snapdragon 7s Gen 3-at szerelt, tehát sebesség tekintetében nem járnak rosszul azok sem, akik kisebb büdzséből gazdálkodnak. Míg a Pro alapból és kizárólag 12/256-os kiszerelésben elérhető, a sima 3a esetében az alapcsomag 8/128, de némi felár ellenében választható a 4GB extra RAM-mal megtoldott változat is. MicroSD bővítőhelyről álmodni sem érdemes, eSIM pedig van, de csak a Pro-ban.

Végül, de nem utolsó sorban hízott az akkumulátor is, az előző generációhoz hozzáadott 300 mAh extra kereken 5000 mAh-re növelte a kapacitást, a töltési sebesség pedig 45 W helyett 50 W. Talán az 5W különbség nem nagy előrelépés, de ez már egy egészen korrekt töltési sebesség, a csúcskategóriás Samsungokat például máris lehagyta, igaz, azt a legtöbb gyártó egy ideje már elmondhatja magáról. Vezeték nélküli töltés sajnos továbbra sincs, viszont szükség esetén a telefonunk képes powerbank funkcióra, ha a környezetünkben valaki lemerülni készül. NFC van, tehát működik a kártyás fizetés, így összességében korrekt feszelretséget kapunk, vállalható kompromisszumokkal. 

UI, avagy mit kínál a Nothing OS

A Nothing OS 3.1 képében megtartották az egyedi elemekkel megfűszerezett, de alapvetően nyers és sallangoktól mentes Androidot, melyből is a legfrissebb 15-ös verziót kapjuk. Ezt az alapvetően pozitív megközelítést az Essential Space árnyalja kissé, mely egyfajta "okos jegyzet" funkció, ami jópofa, de ennél nem sokkal több. Lényegében egy képernyőmentést készíthetünk és attól függően, hogy csak lenyomjuk vagy épp nyomva is tartjuk az Essential key-t, szöveges és hangjegyzeteket csatolhatunk hozzá.

Ami előny, hogy míg a Samsung a legfelső kategóriában sem hajlandó magyar nyelvet adni az AI- és fordító funkciókhoz, itt már van egy kezdetleges állapotú szövegfelismerő, de az még fejlesztésre szorul, mert a beszédet nem tudja tökéletesen értelmezni. Dupla kattintásra megnyílik a teljes gyűjtemény, ahol rendezgethetjük a tartalmainkat, de lényegében ennyivel szolgál. Ahogy mondtam jópofa és néha egészen hasznos is lehet, de a dedikált gomb miatt valahogy többre számítottam.

A Nothing OS 3.1 továbbra is az egyedi, monokróm vizuális elemeivel igyekszik elkülönbözni a konkurenciától. Örömteli előrelépés, hogy most már lényegében az összes ikonra képes ráhúzni a fekete-fehér dizájnt, így a frissen letöltött alkalmazások is egységes stílusban jelenhetnek meg. Ezzel és a widgetek használatával kifejezetten kellemes megjelenést varázsolhatunk a kijelzőre, de ha esetleg nem rajongunk ezért vagy a pontmátrixos karakterekért, akkor ki is kapcsolhatjuk. Biztosan vannak, akik nehezen tájékozódnak az egyszínű ikonok tengerében és akár az is megoldható, hogy a Nothing esztétika csak a kezdőképernyő tartalmaira vonatkozzon. Kifejezetten tetszett, hogy a képernyőzár is rugalmasan testre szabható, modulokkal bővíthető.

Amennyiben felfelé húzzuk az ujjunkat, a szokásos alkalmazáslista ugrik fel, ahol kedvenc appjainkat hosszan lenyomva a lista tetejére rögzíthetjük őket. Emellett van egy extra elrendezési opció is, mely Intelligens fedőnévre hallgat, mely egyfajta AI alapú rendezési metódus alapján mappákra és javaslatokra osztja az alkalmazásokat. Jelenleg béta állapotban van, így elnézhető neki, hogy korlátolt kissé, pl. saját mappákat itt nem hozhatunk létre, illetve a meglévőket sem nezehetjük át, így én végül inkább maradtam a hagyományos listánál. Összességében elmondható, hogy ügyesen a képükre formálták a gyári Android rendszert, mely így kényelmesen használható, átlátható, miközben nem vész el a túlzások tengerében.

Kamera 

A gyártó mindkét modellnél újragondolta a kamerakészletet. Megtartotta az 50 MP-es főkamerát, de máris ugrott például a 3a modell 50 MP-es széleslátószögű kamerája, a helyére egy 8 MP-es megoldást illesztettek és egy 50 MP-es telefotóval egészítették ki, mely 2x közelítésre képes. A Pro ehhez képest egy nagyobb, szintén 50 MP-es, de 3x-os zoomra képes periszkópos megoldást kapott. A Pro nem csak a hátlapi zoommal tör előre, de a fixfókuszos előlapi szenzorból is nagyobbat kapott, az alapmodell 32 MP-es és kisebb szenzorához képest egy 50 MP-es megoldás segít közölni a világgal, hogy milyen menő helyeken pózolunk.

A recept nagyjából a szokásos. Nappali fénynél egészen kellemes a végeredmény, félhomályban romlik a részletesség, az esti fotókba pedig nem érdemes nagyon belezoomolni, inkább a hangulat megidézésére a legjopbbak. 50 MP-es fotót 4:3-as képarányban készíthetünk, ha 16:9-es képet szeretnénk, az 12 MP-es lehet. Középkategóriás eszközhöz mérten tehát nem tökéletes a 3a Pro, akadnak hasonló ajánlatok a piacon, melyek ezen a téren jobb képességekkel bírnak. 4K-s videó van, de 60 helyett 30 fps-sel, rezgéscsillapítás viszont nem nagyon van. 60 képkockát csak 1080p-s felvételnél kapunk, ami azért elég lelombozó. Vigaszdíjként a Pro az előlapi kamerával is tud 4K/30-ban rögzíteni, tűrhető végeredménnyel.

Nyers fotók az alábbi linken megtekinthetők.

Sebesség és üzemidő 

A Qualcomm Snapdragon 7s Gen 3 rendszerchip kiváló választás volt a gyártó részéről, nem vacakoltak a Mediatekkel és nem is igazán lehet panasz a végeredményre. A letisztult és jól optimalizált rendszer tökéletesen passzol a 4 nanométeres lapkához, a rendszer betöltés után azonnal használható, az animációk simák és gördülékenyek. Akadozás nincs, a teljesítmény pedig azt nyújtja, amit ettől a középszintű chiptől elvárhatunk. Akár játék, akár benchmark futott, az eredmények kielégítők, a COD mobil pl. hibátlanul futott, így aki játszani is is szeret, jól fogja érezni magát. Ehhez mérten melegedést szinte nem is tapasztaltam, a Nothing jól kalkulált, így a rendszersebesség mindvégig változatlan, a felhasználói élmény pedig kellemesen meggyőző volt.

Az akár 30 Hz-ig belassuló képfrissítés előnye itt látszik meg igazán, hiszen a rendszer nem számoltat felesleges képkockákat ott, ahol arra semmi szükség. Ez a kíméletes megközelítés és a fent említett stabil és gyors rendszerműködés kifejezetten megbízható kiegészítővé teszi a telefont a mindennapok során, melyet élvezettel használtam. Az 50 wattos töltési korlát egy óra alatt tölti fel a csutkára merített akkumulátort, ami teljesen vállalható, főleg, hogy aki igyekszik vigyázni a mobiljára, az 40% környékén igyekszik töltőre dugni. 

Kell ez nekem? 

A Nothing Phone 3a Pro nem okozott csalódást, még akkor sem, ha néha szigorúnak tűntem a változások és az újdonságok tekintetében. A gyártó tudja, hogy mit akar és ezt igyekszik kommunikálni a közönséggel is, miszerint egy igényesen összerakott, kellemes megjelenésű középkategóriás eszközt kínál, mely gyors és még kiváló üzemidővel is rendelkezik. Aki fotós mobilra vágyik, az elmerülhet a konkurensek ajánlataiban, mire megtalálja az ideálisat, a Nothing ezen a téren továbbra is a kötelezőt szállítja, illetve annál talán eggyel jobbat.

Az Essential Space egyelőre jópofa, de kissé vérszegény extra, látható, hogy nem akarnak lemaradni az AI vonatról, ám ez és a béta funkciós alkalmazáslista még csak arra elég, hogy kipipálhassák a listán. Hasonló a helyzet az egyedi Glyph fényekkel, melyek hasznossága nem nőtt sokat a legutóbbi találkozásunk óta és ha már a letisztultság a vezérszavam, egy előlapi visszajelző LED nálam bármikor nyerő lenne, ha még lenne olyan. A Nothing igazi erőssége a tudatos tervezésben rejlik, legyen szó stílusról, anyaghasználatról, sebességről és takarékosságról, melyek együttese ezúttal is egy kifejezetten igényes, jól használható és megbízható készüléket eredményezett. A kijelző is szuper, szép színekkel, napsütésben is elegendő fényerővel.

Az innováció részemről nem verte le a lécet, ám a kiváló akkuidő, a gyorsaság és a stabilitás együttese bőven kitermelte a megbízhatóságért járó díjat. A hátlapi üveg jól mutat, de biztonsági szempontból véleményes. Nincs vezeték nélküli töltés sem, de bármilyen töltőt bevethetünk hozzá, ami képes az 50 wattos teljesítményre. Úgy gondolom, hogy bár a Pro a szimpatikusabb, ár-érték arányt tekintve az alapmodell vonzóbb ajánlat lehet a szűkebb keretből gazdálkodók számára, már ha nem akarnak jobb zoomot és eSIM-et. A Nothing az egyedi külsőt és a UI-t ötvözve valóban elkülönbözik a többiektől, ráadásul a 3 generációnyi friss Android és a 6 évig érkező biztonsági támogatás segít, hogy elégedett felhasználók maradjunk. Jól sikerült és jól használható mobil, mely kisebb hiányosságai mellett is könnyedén ajánlható bárkinek, aki valami egyedire és egyben megbízhatóra vágyik.