Közel egy éve számoltunk be először a UCLA kutatóinak grafénalapú szuperkondenzátoráról, amelyről már akkor úgy tűnt, hogy továbbfejlesztve talán egyszer és mindenkorra megoldhatja az energiaraktározási problémákat. A kondenzátorokról régóta ismeretes, hogy hatékony alternatívái lehetnek a kémiai akkumulátoroknak, az egyetlen probléma velük, hogy ahhoz, hogy nagy mennyiségű töltést tudjanak tárolni, óriási felületre van szükségük, ami pedig a legutóbbi időkig egyet jelentett a nagy mérettel. Ez pedig a miniatürizáció korában nem túl versenyképes opció.

Itt jön be azonban a képbe a grafén, amely sajátos szerkezetéből adódóan nagyon nagy hasznos felülettel rendelkezik, előállítása azonban nem egyszerű feladat. A UCLA kutatói azonban kiötlöttek egy új módszert: egy DVD-lemezt olcsó és könnyen előállítható grafit-oxid filmmel vontak be, majd a DVD-író 780 nanométeres lézerével besugározták a felületet, amely néhány réteg vastagságú grafénné redukálódott. Az ilyen módon előállított, LSG-fegyverzetekből (laser-scribed graphene, lézerrel írt grafén) és egy köztük lévő elektrolitrétegből álló szuperkondenzátor mindössze 100 mikrométer vastagságú. Az egy évvel ezelőtt bemutatott prototípus teljesítménysűrűsége 20 watt/cm3, fajlagos energiatároló képessége pedig 1,36 mWh/cm3 volt. Mindez elsősorban annak köszönhetően lehetséges, hogy az LSG egyetlen grammja 1520 négyzetméter töltéstároló felületet tudott biztosítani.

Ric Kamen laborja az elmúlt időszakban sem tétlenkedett, és munkájuknak köszönhetően újabb áttörés küszöbén állnak: úgy tűnik, hogy rájöttek, hogyan lehetne a szuperkondenzátor előállítását tömegtermelési méretekben megvalósítani. Egy új metódussal alig fél óra alatt már több mint 100 aprócska szuperkondenzátort tudnak legyártani egyetlen DVD-lemeznyi felületre. És a legújabb generáció teljesítménysűrűsége már eléri 200 watt/cm3-t.

Maher El-Kady és Kaner elmondása szerint piciny, flexibilis kondenzátoraik tökéletesen integrálhatók a MEMS- vagy CMOS-rendszerekbe is, elterjedésükkel pedig pár másodperc alatt feltölthető okostelefonok, és egy perc alatt „feltankolható” elektromos autók jöhetnek a nem is annyira távoli jövőben. Az LSG-kondenzátorok hajlékonyságuknak köszönhetően remekül használhatók lehetnek flexibilis elektronikus készülékekben, illetve megoldást jelenthetnek a különféle megújuló energiaforrások kiaknázása során felmerülő energiatárolási problémákra is.