Az Oslói Egyetem professzora, Kamran Shalchian-Tabrizi által vezetett kutatócsoport közzétette azon eredményeit, amelyeket a világ legidősebb, ma is létező életformájának genetikai, biológiai és viselkedéstani vizsgálatai alapján derítettek ki.

A milliárd éves egysejtű jelenlegi ismereteink szerint kizárólag az Oslo melletti As nevű tó iszapjában található meg. Először 1865-ben bukkantak rá a rendszertani fogalmaink szerint besorolhatatlannak tartott élőlényre, részletes vizsgálatára azonban várni kellett, amíg megfelelő technológiai szintet értünk el.

A különös életforma nem sorolható be egyetlen ismert kategóriába se: nem állat, nem növény, nem parazita, gomba vagy alga, bár bizonyos vonásaiban emlékeztet mind a növényi, mind az állati sejtekre. Az élőlény sejtmembránnal határolt sejtmaggal rendelkezik, zöld algát eszik, valamint saját fajának képviselőit is elfogyasztja, és négy ostora van, amelyeket propellerként használ a mozgáshoz. Átmérője 30‒50 mikrométer között van. Az organizmus Collodictyon néven új rendszertani kategóriát kapott.

A felfedezés óriási jelentőségű, hiszen ez a legrégibb olyan életforma, amelynek még ma is léteznek élő képviselői. A tudósok úgy vélik, hogy az egysejtű tanulmányozása betekintést nyújthat abba, hogy milyen lehetett a földi élet több száz millió évvel ezelőtt. Az állati és növényi jellegek együttes jelenléte pedig evolúciós szempontból fontos, hiszen megmutatja, hogy milyen lehetett az állatok és növények közös őse a szétválás előtt.