Egyetlen foton érzékelésére is képes az emberi szem, derül ki egy kísérletből, amely pontot tehet a humán látószerv érzékenységével kapcsolatos kutatások végére. A Rockefeller Egyetem kutatóinak vizsgálata során kidolgozott új módszerek ráadásul annak tesztelésére is alkalmasak lehetnek, hogyan hat a részecskék kvantumtermészete a biológiai rendszerekre.
Békákon elvégzett korábbi kísérletek már igazolták, hogy a gerincesek szemében található fényérzékeny sejtek, a pálcikák egyetlen foton jelenlétére is reagálnak. Az azonban mostanáig bizonytalan volt, hogy ez a jel az agyba is eljut-e, vagyis hogy ténylegesen érzékelni lehet-e egy ennyire gyenge fényjelet, vagy az információ a feldolgozás során zajként vagy téves riasztásként kiszűrésre kerül. A kérdések megválaszolásához ráadásul arra is szükség volt, hogy rendelkezésre álljon az a technológia, amellyel megbízhatóan lehet különálló fotonokat útjukra bocsátani.
2015 júniusában az Illinios-i Egyetem kutatója, Rebecca Holmes és kollégái bejelentették, hogy bizonyítékokat találtak arra, hogy az emberi szem (és agy) képes a három fotonból álló felvillanások érzékelésére. Alipasha Vaziri, a Rockefeller Egyetem munkatársa azonban még ennél is továbbment csapatával. A szakértők kísérletük során 40 percen keresztül teljes sötétségben tartották alanyaikat, majd többször is két, egymástól 1 másodperccel elválasztott hangjelet játszottak le nekik. A kettős hangjelek egyikét időnként egy foton kibocsátása is kísérte, és a résztvevőknek azt kellett megmondaniuk, hogy melyik jelnél véltek látni valamit, majd egy három fokozatú skálán azt is jelezték, hogy mennyire biztosak abban, hogy valóban látták a fényt.A három kísérleti alany nagyon gyakran tévedett, amiben semmi meglepő nincs, tekintve hogy a szembe belépő fotonok több mint 90 százaléka el sem éri a pálcika sejteket, mert elnyelődik vagy visszaverődik a szem más részeiről. A helyes válaszok azonban gyakoribbak voltak, mint hogyha véletlenszerűen tippeltek volna a résztvevők, ráadásul amikor helyesen észlelték a foton jelenlétét, nagyon magabiztosak is voltak válaszukban.
A három alany összesen több mint 2400 olyan kísérleti eseménynek volt részese, amely során foton került kibocsátásra (és persze ennél jóval több olyannak is, amikor nem), ami kellően nagy esetszámot jelent ahhoz, hogy erős statisztikai bizonyítékként szolgáljon az egyedüli fotonok érzékelésének lehetségességére, állítják a kutatók.
Mások egy kicsit szkeptikusabbak az eredményekkel kapcsolatban. Leonid Krivitskiy szingapúri fizikus szerint például némileg ront az eredmények megbízhatóságán, hogy az adatok mindössze három alanytól származnak, akik ráadásul mindannyian férfiak, holott a nők és a férfiak látása között apró élettani eltérések vannak. A kutató mindazonáltal úgy véli, hogy ha a csapat ugyanezzel a módszerrel további alanyokat tesztel, köztük nőket is, azzal rövidesen megbízhatóan eldönthető lehet, hogy képes-e az ember egyetlen foton érzékelésére.