„A szakértők szerint az emberi eredetű globális felmelegedés több évtizedes időtávon ugyan, de megállítható, ehhez viszont regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség” – áll az MTA-cikk elején, amelyből az is kiderül, hogy a párizsi klímacsúcs hangzatos vállalásai közül egyelőre alig valósult meg valami. Alább a legfontosabb tudományos eredményeket is összefoglaló írás legfontosabb részleteit ismertetjük.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) összegzése szerint a rendszeres mérések megkezdése, vagyis az 1850-es évek óta a 20 legmelegebb év közül 18 az utóbbi két évtizedben fordult elő. Az ENSZ tagállamai a 2015-ös párizsi klímacsúcson megállapodtak, hogy olyan intézkedéseket kezdeményeznek, amelyek révén biztosítható, hogy 2100-ra a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2 °C-nál jobban ne haladja meg az ipari forradalom előtti átlaghőmérsékletet.
Sőt: ennél egy erősebb ígéret is elhangzott, amely 1,5 °C-ban limitálná az emelkedést. A résztvevők közel egyöntetű elköteleződése ellenére azonban a legfrissebb, idei szeptemberi adatok szerint csak két ország, Gambia és Marokkó tartja magát a 1,5 °C-os vállaláshoz, és a 2 °C-os, a 2009-es koppenhágai konferencián megfogalmazott célt is csak pár ország (Bhután, Costa Rica, Etiópia, India és a Fülöp-szigetek) tartja.
A Föld legtöbb országa, köztük Magyarország és az EU többi tagállama intézkedései ugyanakkor jelenleg nincsenek összhangban a felmelegedés mértékének 2 °C alatt tartásával. De ennél rosszabb példák is vannak: ha mindenki az Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia, Törökország és Ukrajna kritikusan elégtelennek ítélt klímapolitkája szerint folytatná a jövőben, akkor 2100-ra 4 °C feletti lehet a felmelegedés.
A kurrens kutatások alapján a felmelegedésben nagyjából 1 °C-nál járunk az ipari forradalmak előtti állapotokhoz képest: a vizsgálatok szerint a globális felszíni átlaghőmérséklet a 2006–2015-ös évtizedben 0,87 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1850–1900-as években. Magyarországon ugyanakkor az országos átlaghőmérséklet 1,15 °C-ot emelkedett 1901 óta, tehát hazánkat az átlagosnál jobban érinti a felmelegedés. Ami a jövőt illeti a következő években a globális átlaghőmérséklet 0,1–0,3 °C-kal fog nőni évtizedenként a korábban és jelenleg kibocsátott üvegházhatású gázok miatt.
Ami Magyarországot illeti, a felmelegedéssel növekszik a hőhullámos napok száma (jelenleg már két héttel több ilyen van nyáron, mint 1981-ben), és a szélsőséges időjárás is gyakoribbá válik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kevesebb napon van csapadék, ami növeli az aszály esélyét, amikor viszont esik, akkor egyszerre nagyobb mennyiségű csapadék esik le, ami intenzívebb viharokkal, záporokkal jár. Az OMSZ vizsgálatai szerint hazánkban a 21. század végére 3–4 °C-kal emelkedhet az átlaghőmérséklet az 1971–2000 közötti átlaghoz képest.
Pokoli idők várnak ránk tehát, ha nem történik változás, viszont ha sikerül elérni és megvalósítani a nettó nulla üvegházhatású gázkibocsátást (vagyis mindig annyi gázt vonunk ki a légkörből, amennyi belekerült), akkor a szakértők szerint a folyamat megállítható. A felmelegedés 1,5 °C-ban való korlátozása elviekben abszolút megvalósítható, ehhez azonban átfogó, az egész társadalomra kiható, az egyes régiókhoz igazodó klímapolitikára van szükség, mégpedig minél előbb.
A 1,5 °C-os cél eléréséhez ugyanis 2030-ra 45 százalékkal kellene csökkenteni 2010-hez képest a széndioxid-kibocsátást, 2050-re pedig el kellene érni a nettó nulla szintet. Emellett 2030-ra a metán és a korom kibocsátását is 35 százalékkal kellene csökkenteni, és 2050-re itt is el kellene érni a nettó nulla helyzetet. A gázkibocsátás korlátozása ugyanakkor nem lesz elég a boldoguláshoz, a 1,5 °C forgatókönyvek sikeréhez ugyanis nagyfokú erdősítésre, energianövények termesztésére és az üvegházhatású gázok befogására, illetve tárolására is szükség lesz.
António Guterres, az ENSZ főtitkára éppen ezért részletes, meg is valósuló terveket vár a mostani klímacsúcs résztvevőitől, és ennek fényében maga is kitűzött néhány konkrét célt. Ide tartozik a 2050-re a karbonsemlegesség megvalósítása, a fosszilis tüzelőanyagok állami támogatásának megváltoztatása, a széndioxid-kibocsátás megadóztatása és a szénerőművek építésének 2020 utáni tilalma.
