EGYELŐRE NEM SOKAT TETTÜNK A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS LASSÍTÁSÁÉRT

A Magyar Tudományos Akadémia honlapján az ENSZ most hétfőn kezdődött New York-i klímakonferenciájának alkalmából foglalták össze a felmelegedéssel kapcsolatos a legfontosabb tudnivalókat.
Jools _
Jools _
2019. szept. 26. 11:42
Egyelőre nem sokat tettünk a globális felmelegedés lassításáért

„A szakértők szerint az emberi eredetű globális felmelegedés több évtizedes időtávon ugyan, de megállítható, ehhez viszont regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség” – áll az MTA-cikk elején, amelyből az is kiderül, hogy a párizsi klímacsúcs hangzatos vállalásai közül egyelőre alig valósult meg valami. Alább a legfontosabb tudományos eredményeket is összefoglaló írás legfontosabb részleteit ismertetjük.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) összegzése szerint a rendszeres mérések megkezdése, vagyis az 1850-es évek óta a 20 legmelegebb év közül 18 az utóbbi két évtizedben fordult elő. Az ENSZ tagállamai a 2015-ös párizsi klímacsúcson megállapodtak, hogy olyan intézkedéseket kezdeményeznek, amelyek révén biztosítható, hogy 2100-ra a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2 °C-nál jobban ne haladja meg az ipari forradalom előtti átlaghőmérsékletet.

Sőt: ennél egy erősebb ígéret is elhangzott, amely 1,5 °C-ban limitálná az emelkedést. A résztvevők közel egyöntetű elköteleződése ellenére azonban a legfrissebb, idei szeptemberi adatok szerint csak két ország, Gambia és Marokkó tartja magát a 1,5 °C-os vállaláshoz, és a 2 °C-os, a 2009-es koppenhágai konferencián megfogalmazott célt is csak pár ország (Bhután, Costa Rica, Etiópia, India és a Fülöp-szigetek) tartja.

A Föld legtöbb országa, köztük Magyarország és az EU többi tagállama intézkedései ugyanakkor jelenleg nincsenek összhangban a felmelegedés mértékének 2 °C alatt tartásával. De ennél rosszabb példák is vannak: ha mindenki az Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia, Törökország és Ukrajna kritikusan elégtelennek ítélt klímapolitkája szerint folytatná a jövőben, akkor 2100-ra 4 °C feletti lehet a felmelegedés.

A kurrens kutatások alapján a felmelegedésben nagyjából 1 °C-nál járunk az ipari forradalmak előtti állapotokhoz képest: a vizsgálatok szerint a globális felszíni átlaghőmérséklet a 2006–2015-ös évtizedben 0,87 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1850–1900-as években. Magyarországon ugyanakkor az országos átlaghőmérséklet 1,15 °C-ot emelkedett 1901 óta, tehát hazánkat az átlagosnál jobban érinti a felmelegedés. Ami a jövőt illeti a következő években a globális átlaghőmérséklet 0,1–0,3 °C-kal fog nőni évtizedenként a korábban és jelenleg kibocsátott üvegházhatású gázok miatt.

Ami Magyarországot illeti, a felmelegedéssel növekszik a hőhullámos napok száma (jelenleg már két héttel több ilyen van nyáron, mint 1981-ben), és a szélsőséges időjárás is gyakoribbá válik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kevesebb napon van csapadék, ami növeli az aszály esélyét, amikor viszont esik, akkor egyszerre nagyobb mennyiségű csapadék esik le, ami intenzívebb viharokkal, záporokkal jár. Az OMSZ vizsgálatai szerint hazánkban a 21. század végére 3–4 °C-kal emelkedhet az átlaghőmérséklet az 1971–2000 közötti átlaghoz képest.

 

Pokoli idők várnak ránk tehát, ha nem történik változás, viszont ha sikerül elérni és megvalósítani a nettó nulla üvegházhatású gázkibocsátást (vagyis mindig annyi gázt vonunk ki a légkörből, amennyi belekerült), akkor a szakértők szerint a folyamat megállítható. A felmelegedés 1,5 °C-ban való korlátozása elviekben abszolút megvalósítható, ehhez azonban átfogó, az egész társadalomra kiható, az egyes régiókhoz igazodó klímapolitikára van szükség, mégpedig minél előbb.

A 1,5 °C-os cél eléréséhez ugyanis 2030-ra 45 százalékkal kellene csökkenteni 2010-hez képest a széndioxid-kibocsátást, 2050-re pedig el kellene érni a nettó nulla szintet. Emellett 2030-ra a metán és a korom kibocsátását is 35 százalékkal kellene csökkenteni, és 2050-re itt is el kellene érni a nettó nulla helyzetet. A gázkibocsátás korlátozása ugyanakkor nem lesz elég a boldoguláshoz, a 1,5 °C forgatókönyvek sikeréhez ugyanis nagyfokú erdősítésre, energianövények termesztésére és az üvegházhatású gázok befogására, illetve tárolására is szükség lesz.

António Guterres, az ENSZ főtitkára éppen ezért részletes, meg is valósuló terveket vár a mostani klímacsúcs résztvevőitől, és ennek fényében maga is kitűzött néhány konkrét célt. Ide tartozik a 2050-re a karbonsemlegesség megvalósítása, a fosszilis tüzelőanyagok állami támogatásának megváltoztatása, a széndioxid-kibocsátás megadóztatása és a szénerőművek építésének 2020 utáni tilalma.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

48 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Capritain
Capritain
2019. szept. 28. 12:06
#7

7+ milliárd ember (és annak exponenciálisan növekedő nívója) lazán le fogja csukni ezt a bolygót. Mi emberek vagyunk, minden jóval és rosszal. Változni soha nem fogunk. így kell a Földdel együtt élnünk, ami nem kellene, hogy gondot okozzon, de túlszaporodtunk. Csak hát Thanost kicsinálták, a médiába meg mégsem mondhatják azt, hogy "nézz a tőled balra ülő emberre, na most fogj egy kést, és...".Ezt a brutális szaporodási nívót kellene drasztikusan visszafogni, visszaépíteni, amíg újra csak kb. 4-5 milliárd ember él. Hab lenne a tortán, ha ráadásul ezt egy tervezett folyamat keretén belül valósítanák meg. A jelenlegi gond, hogy bárkinek lehet utódja, mindenki korlátlanul szaporodhat, pedig soknak nem kellene...

Bihus
Bihus
2019. okt. 14. 17:13

@BiroAndras " Ezt úgy lehet megbecsülni, hogy keresünk viszonylag nagy fejlett országokat, amik biztosan nem import kaján élnek, és azok közül keressük ki a legnagyobb népsűrűségűeket."

 

Aha, csakhogy így hirtelen nem nagyon találok fedésben ilyet. Vagy olyan gazdag országra lelek, ami nagy területű, és kis népsűrűségű (pl. USA, Ausztrália), vagy olyanokat találok rengeteget, amik kis területűek jó nagy népsűrűséggel, kezdve Luxemburggal Szingapúron át Qatarig. Nem igazán van olyan, ahol nagy terület nagy népsűrűséggel párosul, és még ha lenne is, ne feletjtsük el, hogy sok ország területének nagy része élelmiszertermelésre alapvetően alkalmatlan. Persze odatelepítheted a vertikális farmjaidat Szaúd-Arábia vagy Nevada közepére is. Ilyen formán meg megint az van, hogy nem tudsz egyszerű módszerekkel eljutni a válaszig, hiszen Szingapúr vagy akár Luxemburg a belső mezőgazdaságából import nélkül simán éhenhalna, az USA meg ezt mindig is nagyon okosan csinálta, és korlátozzák a népességüket mélyen az alatt a szint alatt, ami akár mindenféle import vagy háborúk nélkül is röhögve fenntartható lenne. És nem, India vagy az afrikai országok nagy része nem feltétlenül csak politikai okokból éhezik, hanem elsődlegesen mert nem tudnak annyi kaját termelni egységnyi területen, és másodlagosan nem olyan erős a gazdaságuk, hogy importáljanak. Bármilyen politikai rendszerben, a legfejlettebb demokráciában is xarban lennének, hacsak nem a politikai rendszer fő programja az nem lett volna párszáz éve, hogy bekorlátozzák a népességüket. Nem kell szerintem mondanom, hogy párszáz éve ez mennyire lett volna reális, pont, mint a vertikális farmok :) Az egyedüli ellenpélda talán Németország, de azt nem vállalnám, hogy ebből az egy országból bármilyen következtetést vonjak le globálisan, annyira speciális a helyzete szinte minden szempontból.

 

És ide vezetném át rögtön a követlező okot, hogy igenis, egy ország történelmi meggazdagodásának nagyon egyszerű okai vannak, voltak mindig is, és a legfőbb gazdasági ok. Kongó vagy más afrikai országok sem ellenpélda, mert a helyi gazdaságuk a béka segge alatt volt, és csak az oda látogató gyarmatosító országok számára volt érték, amit ott találtak. Ha ezt politikai oknak nevezzük, hát tőlem legyen, bár ez eléggé leegyszerűsítése a dolgoknak. Egy Qatar vagy a többi arab ország pedig időben felismerte, mijük van, és megúszták, hogy gyarmat legyen belőlük. Aztán persze rengeteg ország van, akiktől bármilyen faktor ellenére simán csak elvették, amijük van, ide sorolnám kis hazánkat is, bár mi még az enyhébb verziót éltük meg, pl. akár azzal a rengeteg országgal szembeállítva a közelmúltból, ahol pl. az USA belenyúlt a belső politikába, aztán lerohanta őket.

 

Szóval pont hogy megfordítanám a kérdést, és szeretnék egy olyan nagy népsűrűségű, gazdag országról hallani, ami csakis politikai, társadalmi alapon oldotta meg a jólétet, és nem a természeti kincsei okán. Persze, én is tudok ilyet, pl. a Vatikán vagy San Marino. Kösz.

 

Ezzel az egésszel csak azt akarom mondani, hogy a jelenlegi világpolitikai helyzet nem véletlen, és nem, vagy legalábbis nem csak azért van, mert az egyik politikai rendszer okosabb, mint a másik, hanem mindennek kőkemény geológiai és gazdasági alapjai vannak, párszáz évre visszamenőleg, és a helyzet teljesen korrelál egy adott ország természeti kincseivel, egy-két üdítő kivétellel vagy akár negatív ellenpéldával. És az a kérdés, hogy innen hová.

 

Ha pedig ezt nézem, akkor elég irreálisan hangzik az alapkijelentésed, hogy minden technológiai és politikai alapon megoldható lenne rövid távon. Értem, látom a folyamatokat, amik a kiegyenlítődést szolgálják, ma is ezt éljük, de ez egyrészt minimum száz év, másrészt valahol mindig kiborul a bili, mert a gazdag országoknak sosem érdeke, hogy egyenlőség legyen. Írod, hogy rossz nekik az olcsó külföldi munkaerő. Hát, tenni is szoktak ellene sajnos. 

 

A Tesla legfontosabb partnere a Panasonic, ha jól tudom. Az egy japán cég. Szerinted hol gyártatja az akkucellákat?

 

" Más termékeknél meg az fog történni, hogy jobban automatizálják a gyártást. "

Sok ilyen termék van. Közös jellemzőjük, hogy drágábbak, és kevésbé innovatívabbak, mint az olcsó munkaerőt kihasználó termékek. Az automatizált gyártósor költségeit be kell építeni a termék árába. A cél itt a minél nagyobb darabszám és minél kevesebb változtatás a terméken. Sok területen ez kell, de a gazdaságot ez önmagában nem hajtja.

Busterftw
Busterftw
2019. szept. 26. 19:22
#6

Majd megmutatom ezt azoknak az ismerosoknek, akik leneznek mert nem szelektalom a szemetet otthon es hust eszek.Hiaba magyarazom neki, hogy szep dolog amit csinal, csak nem er semmit. Ha lesz megoldas vagy szignifikans valtoztatasra mod, azt a tudomany fogja megtalalni.

Busterftw
Busterftw
2019. okt. 4. 19:29

@Bihus A figyelmet fel kell hivni ezekre a dolgokra, oktatni kell az embereket, ezzel egyet ertek.Vannak kovetkezmenyeket felmero kutatasok, ezek alapjan is hozhat tilto torveny egy orszag, nem kell ahhoz Vegan Krisztanak odalancolnia magat a Teszko huspultja ele mikozben kopkod minden arra jaro husevot.

"Az, hogy neked az ismerősöd "Spanyolban" milyen hulladékfeldolgozóval találkozik, mit mond el arról, hogy az én szelektíven gyűjtött szemetemet hova viszik Magyarországon? Nem gondolod, hogy ez így elég gyenge? "Semmit, viszont nem gyenge erv. Ha a vadiuj csucs tech EU-s szelektiv hulladekfeldolgozo igy mukodik, kotve hiszem hogy mashogy mukodne Magyarorszagon.

axe
axe
2019. szept. 26. 17:21
#5

tudtommal a legmelegebb időszakokban volt a legváltozatosabb az élet a földön, az északi sark meg a föld másik vele volt már zöld is, és ezek az időszakok mindigis váltogatták egymást

_PARASZT_
_PARASZT_
2019. szept. 27. 23:06

@Renhoek De, megállít.

Ez nem egy stratégiai játék... a valóságban az emberek nem szeretik ha fáj...

Sure, egy játékban megteheted, hogy ha neked van 100millio embered, ő meg lerakott félmilio aknát, akkor beáldozok félmilliót, és nyerek, de a valóság nem így működik. Senki se akarja csak úgy eldobni az életét, így hiába van sokmillió embered, semmit se ér.

Hiába élnek szar körülméynek között, ÉLNEK. De aki aknára lép, az általában nem szimplán meghal, hanem előtte még szenved is (vagy épp örökre nyomorék marad).

Lehet, hogy lenne egykét vakmerő bolond aki belerohanna a halálba, de miután a többi elkezdené hallani a kínkeserves szenvedésüket, meg látnák, ahogy repülnek minden irányba a végtagok és húscafatok, elég hamar másik irányba fordulnának.

 

Amugy meg ha kinyitnád a szemed, meg egy térképet, akkor látnád, hogy éppen van a közelükben (europánál jóval közelebb) más gazdag állam. Vajon miért nem oda mennek?

?

?

?

Azért kérlekszépen, mert ott a határon biza lőnek, és mint ahogy a tények mutatják, hiába vannak sokan, nem sokan dobnák el az életüket...

tomm27
tomm27
2019. szept. 26. 16:43
#4

https://www.youtube.com/watch?v=tUR0LrSadkgerdemes vegignezni pragerU tobbi klimavaltozassal kapcsolatas videojat is nagyon szepen elmagyarazzak mekkora hiszteria keltes megy a "zoldnek" oltozott baloldal miatt

BiroAndras
BiroAndras
2019. szept. 27. 12:29

@tomm27

Rögtön buktad a dolgot a PragerU idézésével. Az egy közismert jobboldali propaganda szervezet, egy szavukat sem szabad elhinni. Már a nevük is hazugság, merthogy nem egyetem, csak egy YouTube csatorna.

A propaganda becumizása helyett inkább művelődni és gondolkodni kéne. Olvastál bármit is a témában, aminek legalább érintőlegesen van valami tudományos alapja? Tudod, hogy kb. az összes klímakutató a világ összes országában egyetért a kérdésben?

cheatergs
cheatergs
2019. szept. 26. 15:10
#3

Van még MTA?=)

Benny
Benny
2019. szept. 26. 14:20
#2

Ezt már réges régen elb*sztuk. Sztem már késő és mivel globális szinten kb semmi radikális nem történik így nekünk végünk. Persze ettől lehet még próbálkozni zerowaste, vega meg hasonló dolgokkal mert ezek tényleg jók de amíg az igazán nagy országok szarnak rá élhetsz te az erdőben is 0 szemetet termelve. Ha minden ország mától mindent megtenne akkor sincs már esélyünk és erre 0 esély van amíg csak a profit számít a vezetésnek. A bolygó majd túlél minket és sok év múlva teljesen megújjul. 1-2 nemzedék múlva úgy is kiderül. Ez persze csak az én véleményem. Meg egy srácé aki ebből írta a diploma munkáját. Ezzel nem azt akarom mondani, h mindenki szarjon bele és tök jó, h sok olyan ember van aki tényleg áldozatokat hoz de sajnos már késő.

BiroAndras
BiroAndras
2019. szept. 27. 12:43

@Benny

Egyáltalánnem késő. Nagyon veszélyes hozzáállás feladni a küzdelmet mielőtt egyáltalán elkezdődne. A cikkben is benne van, hogy a 1,5 fok elérhető cél, és annak a hatása még nem olyan nagyon szörnyű. A technológiánk is megvan hozzá és a költségek is vállalhatók, gyakorlatilag csak elhatározás kérdése. Sőt, egyre inkább a zöld technológiák ára is olyan szintre csökken, hogy már csak tisztán anyagi szempontból megéri átállni, ráadásul más előnyeik is vannak. Ilyen például a napenergia, ami ezért terjed is óriási tempóban. Még nálunk is kb. 1GW kapacitás van telepítve, és legalább mégegyszer ennyi épül. Ezzel a tempóval pár év és egy egész atomerőmű kiváltható lesz. Az elektromos járművek (nem csak autók) is egyre inkább praktikussá és megfizethetővé válnak (én már vettem is). Persze ezen kívül is sok megoldandó feladat van, például a lakások hőszigetelése és a fűtésük korszerűsítése, de erre is van lehetőség, és gyakran még olcsóbb is hosszú távon, mivel drasztikusan csökken az energia fogyasztás. Arra is van lehetőség, hogy olcsón és hatékonyan vonjunk ki CO2-t a légkörből, csak jó sok fát kell ültetni.

Bihus
Bihus
2019. szept. 26. 13:26
#1

Sajnos még mindig ott tart a globális intelligencia, hogy dehát a szomszéd jobban szennyez. Megy a másra mutogatás.

 

Holott az értelmesebb szülők már az oviban is elmagyarázzák a gyereknek, hogy attól, hogy Pistike megharapta Katát, neked még nem szabad.

 

Szomorú bizonyítvány ez rólunk összességében.

Vissza az oldal tetejére