Évszázados vita végére tettek pontot a Párizsi Obszervatórium munkatársai, akik igazolták, hogy a Naprendszerhez legközelebb eső három csillag valóban egy rendszert alkot. A trió hozzánk legközelebbi tagja, a Proxima Centauri mindössze 4,24 fényévre van tőlünk. Erről az égitestről derült ki augusztusban, hogy egy olyan, a Földhöz hasonló tömegű bolygó kering körülötte, amelyen felszíni hőmérséklete alapján elképzelhető, hogy akár folyékony állapotú víz is létezhet.

Egy kicsit távolabb, 4,37 fényévre két fényes csillag, az Alfa Centauri A és B található. A sárga, illetve narancs színben pompázó égitestek 80 földi év alatt kerülik meg egymást, és egy kicsit közelebb vannak egymáshoz, mint a Neptunusz a Naphoz. Ebből adódóan hiába vannak nagyon közel a Földhöz, bolygónkról csak komolyabb távcsövekkel lehet különválasztani őket, ezek hiányában pedig egyetlen fényes pontnak tűnnek az égen.

A Proxima Centauri viszont annyira halvány, hogy egyáltalán nem látszik távcső nélkül. A trió harmadik tagját 1915-ben fedezték fel, és azóta is vita tárgyát képezte, hogy vörös törpe valóban a fényes kettős körül kering-e vagy sem. A csillagászok többsége úgy sejtette, hogy a három égitest egy gravitációs rendszert alkot, ezt azonban sokáig nem sikerült ténylegesen igazolni.

Ha a Proxima a kettőscsillag körül kering, vele közel hasonló sebességgel kell haladnia az űrben, hiszen egyébként elszökne annak gravitációs kötelékéből. A vörös törpe azonban 13 ezer csillagászati egységre van fényes szomszédaitól, így az sem volt kizárható, hogy ezektől függetlenül létezik az űrben. Az exobolygó-vadászok az utóbbi években elkezdték precízen mérni a közeli csillagok sebességét, hogy az ebben jelentkező apró ingadozások révén azonosítsák azok esetleges bolygóit. Így történt ez a Proxima Centaurival is.

Perre Kervella csapatának a pontos sebességek meghatározásakor olyan apró hatásokat is figyelembe kellett venniük, amelyek nagyobb távolságok esetén nem számítanak. Például, hogy a csillagok gravitációs teréből elszökő fotonok energiát veszítenek, és sugárzásuk enyhén a vörös hullámhosszak irányában tolódik el.

A szükséges korrekciók elvégzését követően a szakértők megállapították, hogy a Proxima Centauri sebessége mindössze 270 m/s-mal tér el az Alfa Centauri A és B sebességétől. Mivel kétszer ekkora különbségre lenne szükség ahhoz, hogy a Proxima elérje a kettőscsillagra vonatkoztatott szökési sebességet, biztosra vehető, hogy a három csillag gravitációsan egy rendszert alkot.

A mérések során most először a Proxima pályáját is sikerült meghatározni. A csillag az új adatok szerint 550 ezer évente kerüli meg az Alfa Centauri kettősét. A vörös törpe elnyújtott pályájának legközelebbi pontján 4300, a legtávolabbin pedig 13 ezer csillagászati egységre van a központi kettőscsillagtól.