Elkészült és működik az első agy-agy interfész: két patkány agya között építettek ki olyan kapcsolatot, amelynek eredményeként az állatok agya tandemben működik. „Nem telepátiáról van szó, és nem is a Borgról, de egy olyan új központi idegrendszert kreáltunk, amely két agyból áll” – mondta el Miguel Nicolelis, a Duke Egyetem neurológusa.
A kutató magyarázata szerint a kísérlet az első lépést jelentheti az olyan organikus számítógépek felé, amelyekben összekapcsolt állati agyak oldják meg a feladatokat. Az eredmények hírét más idegi implantátumokkal foglalkozó kutatók szkeptikusan fogadták. Lee Miller, a Northwestern szakértője szerint Nicolelis csoportja valóban nagyon fontos lépést tett előre a neurális interfészek fejlesztésének területén, de a kísérletről beszámoló tanulmány egyes mondatai leginkább egy rosszul megírt hollywoodi sci-fi forgatókönyvére emlékeztetnek, és nem igazán világos, hogy mi a célja a kutatás ezen irányának.
Nicolelis és kollégái korábban olyan implantátumokat fejlesztettek ki, amelyek mesterséges rendszerek és állati agyak között teremtettek kétirányú kapcsolatot: segítségükkel a kísérleti állatok valódi és virtuális robotkarokat tudtak irányítani, a beáramló jeleknek köszönhetően pedig a művégtagok révén érzékelni is tudták a körülöttük lévő világot. Legújabb projektjükben gyakorlatilag ugyanezt a rendszert valósították meg, csak ezúttal két élő patkány agyát kapcsolták össze.
Az egyik állatot betanították arra, hogy egy fényjelzés által irányított módon válasszon két kar aktiválása közül. Az alany agyi implantátuma rögzítette a patkány motoros kérgében lezajló idegi folyamatokat, majd egyszerűbb jelekké alakítottá át ezeket: ha az alany az egyik kart nyomta le, akkor egyetlen impulzussá, ha a másikat, akkor egy jelsorozattá kódolta át az idegi történéseket.
Ezeket a leegyszerűsített jeleket közvetítették aztán a másik kísérleti állat agya felé, amely szintén két aktiválható karral volt egy tárolóba zárva. Ha az agyába érkező impulzus alapján ugyanazt kart választotta, mint az első patkány, akkor mindkét állat jutalmat kapott. Ez az esetek 64 százalékában történt meg, ami ugyan alacsony eredményességnek tűnhet, de a puszta véletlennél mégis jóval magasabb.
A patkányok hasonlóan sikeresen működtek együtt, amikor különféle stimulusokat kellett elkülöníteniük bajszuk szőreinek segítségével. Az implantátum ezúttal az agy érintést feldolgozó régiójába volt beültetve, és a tandem viselkedés még úgy is működött, hogy az egyik patkány Brazíliában, a másik pedig a Duke észak-karolinai laborjában tartózkodott.
Több szakértő is kétségeit fejezte ki a kísérlet eredményességével kapcsolatban. Andrew Schwartz, a Pittburgh-i Egyetem neurológusa felhívja a figyelmet arra, hogy a dekódolást végző patkány igencsak rosszul teljesített még úgy is, hogy csak két lehetőség közül kellett választania. „Bár első hallásra úgy tűnhet, mintha valamiféle mentális telemetriáról lenne szó, valójában a bináris észlelés és döntéshozatal egy nagyon egyszerű demonstrációjával van dolgunk. Ahhoz, hogy igazán érdekes legyen az eredmény, értékek valamiféle folyamatos spektrumát kellene kódolni, közvetíteni és feldolgozni” – véli a szakértő.
Nicolelis ugyanakkor azt mondja, hogy bár valóban egyszerű feladatokról volt szó, a patkányok viselkedése érdekes változásokon ment át a kísérlet során. Mivel a második patkány helyes jelértelmezése esetén az első is jutalmat kapott, a kódolást végző egyed egyre letisztultabb és egyértelműbb mozdulatokkal kezdte megvalósítani döntését. Ennek köszönhetően javult átvitel jel-zaj viszonya, a második patkány pedig könnyebben értelmezhető üzeneteket kapott.
Nem igazán érthető azonban, hogy mi lehet egy ilyen rendszer értelme. Nicolelis szerint az organikus számítógépeken kívül a módszerrel egyazon agy sérülés miatt egymástól elszeparálódott részei is újra összeköttetésbe hozhatók egymással. A szakterület kutatóinak többsége szerint azonban a kísérlet enyhén szólva is bizarr, és a célkitűzések is elég furcsának tűnnek.
A Duke kutatói azonban nem csüggednek, a tudóscsoport már megkezdte a következő kísérlet előkészületeit, amelynek során négy egér agyát szeretnék összekapcsolni, utána pedig majmokon is kipróbálnák a rendszert, már jóval bonyolultabb feladatokkal, és reményeik szerint egyértelműbb és mások számára is meggyőzőbb eredményekkel.
