A vizsgálat eredményei szerint az európai és afrikai felmenőkkel rendelkező népesség jelentősen több neandervölgyi DNS-t hordoz genomjában, mint amennyit a kutatók eddig sejtettek. Az afrikai eredetű populáció esetében ez különösen érdekes, mert a mára kihalt emberfaj (vagy alfaj) legjobb tudásunk szerint sosem élt a kontinensen. A neandervölgyi gének afrikai jelenléte tehát minden bizonnyal a modern embereknek köszönhető, akik azokat Európából kiindulva Afrikában is mindenütt elterjesztették, mondják a szakértők.

A neandervölgyi ember 430 ezer évvel ezelőtt tűnt fel, és Európában, illetve Közép-Ázsiában volt elterjedt, egészen 40 ezer évvel ezelőtti kihalásáig. Az elmúlt évtizedek genetikai vizsgálatai feltárták, hogy a modern ember rendszeresen keveredett neandervölgyi népességgel, kölcsönösen nyomot hagyva egymás genomjában. A korábbi vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy míg a mai, európai felmenőkkel rendelkező népesség esetében átlagosan 1,5 százalék a genomban a neandervölgyi DNS aránya, az ázsiai eredetű emberekben pedig ennél 20 százalékkal több, az afrikai ősökkel rendelkezőkben gyakorlatilag nincs nyoma a két faj közti keveredésnek. Ami logikusnak is tűnt, hiszen a neandervölgyiek sosem éltek Afrikában.

Az említett kutatások azonban eleve abból a feltételezésből indultak ki, hogy afrikai elődök esetén nem lesz neandervölgyi DNS a genomban, és ezt összevetési alapként is használták a többi népesség genomjának elemzésekor. Annak ellenőrzése érdekében, hogy ez a feltevés helyes-e, Joshua Akey, a Princeton kutatója és kollégái az 1000 Genomes Project afrikai eredetű genomjait elemezték, összevetve a jelenleg is Afrikában élő emberek genomját a világ más pontjain élők genetikai állományával. A vizsgálat során a korábban feltételezett 0,02 százaléknál sokkal magasabb, 0,3 százalék neandervölgyi DNS-t azonosítottak az afrikai eredetű népességben.

A kutatók szerint az ultraibolya fénnyel szembeni érzékenységgel és az immunrendszer működésével kapcsolatos, most azonosított neandervölgyi gének az európaiak Afrikába való visszavándorlása nyomán kerülhettek át, és terjedhettek el az afrikai genomokban. Az eredmények egyúttal azt is jelentik, hogy az európai ősökkel rendelkező népességben is magasabb a neandervölgyi gének előfordulása a korábban véltnél, hiszen kiderült, hogy a korábban a modern emberhez kötött gének között is vannak neandervölgyi eredetűek.