Egy piciny molekula segíthet az influenza kezelésében

Egy antitesteken alapuló hatóanyag egerekben 100 százalékos túlélést tett lehetővé az influenza vírusával szemben.

Egy piciny molekula segíthet az influenza kezelésében

A betegségokozó vírusok közül az influenza különösen kemény diónak bizonyul, ami a megelőzést és a kezelést illeti. A kanyaró vírusa ellen egy életre megvéd két gyermekkorban beadott oltás, a himlő pedig egyetlen oltással megelőzhető. Az influenza elkerüléséhez viszont évente új oltást kell beadatnunk magunknak, és sem leszünk minden felbukkanó vírustörzs ellen biztosítva.

Az influenzával az a fő probléma, hogy folyamatosan változik, míg a kanyaró vírusának azon képviselői, amelyek napjainkban bukkannak fel, gyakorlatilag egyformák a gyermekkorunkban előforduló vírusokkal, az influenza kórokozójának külső fehérjeburka, amely alapján az immunrendszer azonosítani és esetlegesen semlegesíteni tudná a kórokozót, rendkívül gyorsan módosul, hogy elkerülje a „lebukást”.

Ez a gyors adaptációs képesség pedig eddig lehetetlenné tette, hogy a szakértők olyan védőoltást dolgozzanak ki, amely hosszú távon védelmet nyújt a vírustörzsek többsége ellen. És bár már léteznek olyan antivirális szerek is (pl. Tamiflu), amelyek a fertőzés megtörténte után hatásosak, egyre több olyan vírustörzs bukkan fel, amelyekkel szemben az új gyógyszerek is tehetetlenek.

Galéria megnyitása
Influenzavírusok (rózsaszín) egy emberi sejten

Egy most megjelent tanulmány szerzői azonban a korai fázisában járnak egy olyan hatóanyag kifejlesztésének, amely ha minden jól alakul sokkal szélesebb körben alkalmazható kezelést nyújthat a betegséggel szemben, mint a jelenlegi megoldások. A kutatók a gyógyszer fejlesztésekor a védőoltások működését másolták: a vakcinák gyakorlatilag felkészítik a szervezetet a későbbi fertőzésre, mégpedig olyan módon, hogy megtanítják az immunrendszernek, hogy néz majd ki a kórokozó. Ezen információ alapján a szervezet specifikus antitesteket tud termelni, amelyek még az előtt detektálják a vírust, hogy az el tudna terjedni a testben.

A kutatók nagyjából egy évtizeddel ezelőtt felfedeztek egy antitesttípust, a széles körűen semlegesítő antitesteket, amelynek tagjai az influenza vírusának egy nagyon specifikus részét célozzák meg: azt a mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a vírus felnyissa a sejtmembránt és bejusson a sejtbe. Ez a rész a kutatók nagy örömére minden ismert influenzatörzsben egyformának tűnt, vagyis a felfedezés azzal kecsegtetett, hogy végre sikerülhet univerzális védőoltást kidolgozni a vírus össze változata ellen.

Ezen a vonalon jelenleg is számos kutatócsoport dolgozik, voltak azonban néhányan, akik egy kicsit másként közelítették meg a kérdést, és a védőoltás helyett azon kezdtek dolgozni, hogyan lehetne az új információk révén újfajta influenzakezeléseket kidolgozni, amelyekkel szemben nem válnak ellenállóvá a törzsek.

Az első ötlet az volt, hogy nagy adag széles körűen semlegesítő antitestet adnának be a súlyosan fertőzött betegeknek, a gyakorlatban azonban ez a megoldás nem bizonyult használhatónak. A kérdéses antitestek ugyanis annyira nagy, összetett, ugyanakkor sérülékeny molekulák, hogy rendkívül nehéz és drága az előállításuk és beadásuk is, még akkor is, ha nem nagy mennyiségekről van szó.

Galéria megnyitása

Maria van Dongen, a Janssen kutatója ezért társaival egy kisebb molekulán kezdett dolgozni, egy olyan hatóanyagon, amely imitálja a széles körűen semlegesítő antitestek működését, de sokkal könnyebben előállítható és lehetőség szerint szájon át bevehető. Ehhez először is az antitestek pontos szerkezetét kellett felderíteniük, majd olyan kis molekulákat keresni, amelyek hasonlítanak ennek egy bizonyos részéhez.

A szakértők végül több mint félmillió kisméretű molekulát vizsgáltak meg, míg végül kikötöttek a benzilpiperazinoknál, amelyek egyikenéhány apró módosításután optimálisan kötődni tudott avírus azon részéhez, amelyhez az antitest is kapcsolódik. Amikor ezzel megvoltak, egereken tesztelték a szert. A rágcsálóknak normális esetben halálos mennyiségű vírust adtak be, de végül a kis molekulával szájon át kezelt állatok mindegyike túlélte a fertőzést. A szer ráadásul hasonlóan hatásosnak bizonyult az influenza ellen laborban tenyésztett emberi tüdősejtek esetében is.

Az új szernek persze még rengeteg próbán át kell esnie, mielőtt sor kerülhet emberi kipróbálására és terápiás elterjedésére, de ha beválik, egészen úgy fegyvert jelenthet az influenza ellen, amely a WHO becslései szerint évente 290–650 ezer embert öl meg.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward