Egy parazita légy füle ihletheti a jövő hallókészülékét

Bár az Ormia ochracea nevű parazita légyfaj első pillantásra nem tűnik az élővilág legszimpatikusabb állatának, a hallássérültek egy napon hálásak lehetnek az aprócska élősködőknek.

Egy parazita légy füle ihletheti a jövő hallókészülékét

Bár az Ormia ochracea nevű parazita légyfaj első pillantásra nem tűnik az élővilág legszimpatikusabb állatának, a hallássérültek egy napon talán hálásak lehetnek az aprócska élősködőknek. A legyek tücskök hátára telepítik petéiket, a kikelő lárvák pedig belefúrják magukat a gazdaállat testébe, majd élve felemésztik azt. A rovarok hallószerve ugyanakkor olyannyira különleges, hogy egy egészen új rendszerű hallókészülékhez adott ötletet a fejlesztőknek.

Az Ormia ochracea specializált füleivel képes rendkívüli pontossággal meghatározni a tücskök helyzetét pusztán ezek ciripelése alapján. A dolog különlegessége, hogy az állatok füle és feje rendkívül apró, mondja Neal Hall, a Texasi Egyetem kutatója, a légy által ihletett mikrofon egyik fejlesztője. Az ember fej nagy méretű, így fülei közt jelentős a távolság, vagyis a hanghullámok forrása könnyen betájolható az alapján, hogy mekkora különbséggel éri el a hang a két hallószervet.

Agyunk az másodperc töredékét kitevő időeltérés alapján képes lokalizálni a hangot kiadó objektumot, mondja Hall. A légy feje azonban alig egy milliméter széles, így a hang gyakorlatilag egyszerre éri el mindkét hallószervet. Az apró parazita éppen ezért különleges füleket fejlesztett ki: két dobhártyája egy pici, merev struktúrával van összekötve, amely működését tekintve leginkább egy libikókára emlékeztet. A miniatűr mérleghinta felerősíti a hang fülekhez érkezése közti apró eltéréseket.

A legyek hallórendszerének ezen különlegeségét elsőként Ronald Miles és Ronald Hoy írta le 1995-ben, azóta pedig egy sor kutató tanulmányozta az elrendezést. Sokan igyekeztek reprodukálni a rendszert mesterséges mikrofonok révén is, és úgy tűnik, hogy ezek a próbálkozások mostanra értek be.

Hall mikrofonjában egy piezoelektromos anyag detektálja és továbbítja a libikóka mozgását, amely elektromos jelet ad le, amikor alakot változtat. Ez a megoldás nem annyira érzékeny ugyan, mint néhány más megközelítés, de mivel jóval egyszerűbb ezek többségénél, könnyebben megvalósítható. „Jelentős előrelépéseket tettünk az energiafogyasztás lecsökkentésében is” – mondja Hall.

A fejlesztés lehet kiötlői szerint a már említett hallókészülékeken túl számos egyéb célra is használható az okostelefonoktól kezdve a katonai alkalmazásig. „A hallókészüléket használók leggyakoribb panasza, hogy nagyobb zajban nem képesek hallani” – mondja Ruth Bentler, az Iowai Egyetem kutatója. „Bármilyen kis mértékű is legyen a hallásvesztés, hamar problémává válik, hogy például egy forgalmas étteremben a páciens megértse beszélgetőtársa szavait.”

Erre a problémára jelenthetnek megoldást az úgynevezett direkcionális rendszerek, amelyek egy vagy több mikrofon segítségével semlegesítik a fej mögül érkező zajok nagy részét. Így a készüléket használó elsődlegesen azon hangokra lesz érzékeny, amelyek irányába a feje éppen fordul. Az ilyen elrendezésekben pedig óriási előnyt jelenthet a parazita légy hallórendszerét imitáló libikókás megoldás, mivel az jelentősen leszorítja az energiafelhasználást, kisebb méreteket tesz lehetővé és megkönnyíti a kalibrálást is.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward