A sziget egy víz alatti vulkánkitörés eredményeként keletkezett, és a NASA kutatói nemrégiben közelebbről is megvizsgálhatták. Az expedíción résztvevő szakértők beszámolója szerint a fiatal szigetecske máris virágzó ökoszisztémának ad otthont, így az a biológusok számára is izgalmas terepet jelenthet. A mostani látogatás célja ugyanakkor nem elsősorban az élet, hanem a helyi geológiai jellegzetességek vizsgálata volt.
A sziget különösen érdekes a földtan kutatói számára, a legtöbb hasonló keletkezésű földdarab ugyanis hónapokkal létrejötte után visszasüllyed az óceánba. A szakértők eredetileg ezt várták a Hunga Tonga nevű sziget kapcsán is, aztán ahogy telt az idő, az csak nem akart eltűnni. Az elmúlt 150 évben ezzel együtt mindössze 3 olyan sziget keletkezett, amely tartósan meg tudott maradni.
A kutatók rengeteg kőzetmintát gyűjtöttek össze, hogy ezeket elemezve megértsék, pontosan miből áll a földdarab, és hogyan hathat rá az óceáni hullámok ereje. Az új sziget kapcsán ugyanis annak megfigyelése lehet az egyik legérdekesebb kutatási irány, hogy hogyan kezdi formálni az óceán, az eső és a szél az új felszíni formákat. A szakértők reményei szerint az itt megszerzett információk például a Mars földtani történetének felgöngyölítésében is segíthetnek.
A sziget javát borsónyi nagyságú kavicsokból álló, fekete murva borítja, a terep ugyanakkor közel sem annyira lapos, mint amilyennek a műholdfelvételek alapján tűnt. Ennek egyik oka, hogy az eső elképesztő sebességgel erodálja a felszínt. A sziget folyamatosan változó alakját a szakértők műholdak segítségével annak létrejötte óta folyamatosan figyelték, igazán azonban csak a helyi vizsgálatok mutatták meg, hogy milyen mértékű az eső hatása, mondják a szakértők.
A korábbi, távolról végzett vizsgálatok során a kutatók elsősorban a sziget déli partjára koncentráltak, ahol a hullámok folyamatosan mossák a partot. Az expedíció során azonban tanúi lehettek annak, hogy a víz, ezúttal az esővíz a sziget más részein és mély vízmosásokat formált. Hogy a sziget milyen mértékben változik a vizek hatására, azt egy videófelvételen is szimulálták, most pedig az adatokat elemezve azt próbálják megfejteni, hogy vajon miért maradt a hullámok felett a földdarab, amikor a legtöbb hasonló szigetecske csak pár hónapig húzza.
