A Proxima c névre keresztelt új bolygójelölt az adatok alapján legalább hatszor annyit nyom, mint a Föld, és 5,2 év alatt kerüli meg központi csillagát, egy aprócska vörös törpét. Amennyiben az exobolygó létezését sikerül megerősíteni, az azt jelentené, hogy a Földhöz legközelebbi másik bolygórendszer rögtön két alacsony tömegű planétát is tartalmaz, amelyekből az exobolygó-kutatási módszerek sajátosságai miatt egyelőre csak nagyon keveset ismerünk.

A jelenleg alkalmazott észlelési metódusokkal ugyanis a legkönnyebben a csillagukhoz közel keringő óriásbolygók detektálhatók, így az ismert exobolygók javát ilyenek teszik ki. Ami miatt az az érdekes helyzet állt elő, hogy a Naprendszeren kívüli planéták katalógusa jelenleg olyan bolygóktól hemzseg, amilyenekhez hasonló saját rendszerünkben nem létezik. Ez persze részben a Proxima Centauri rendszerével is fennáll, hiszen ha a második bolygó valóban egy szuperföld, ehhez hasonló sincs a Naprendszerben. A közelség ugyanakkor megkönnyítheti, hogy újdonságokat tudjunk meg erről a különös bolygótípusról, amelyről egyelőre azt sem tudják a kutatók, hogy a kőzetbolygókhoz, a gázbolygókhoz vagy netán valamilyen átmeneti kategóriához tartozik.

A Proxima Centauri régóta izgatja a csillagászok fantáziáját, hiszen a Naphoz legközelebbi csillagról van szó. Az érdeklődés pedig még inkább megnőtt, amikor 2016-ban kiderült, hogy a csillagnak egy bolygója is van, amely ráadásul a Földhöz hasonló méretű, és csillagától való távolsága alapján akár folyékony víz is létezhet a felszínén. Egy második, ráadásul a különleges szuperföldek közé tartozó bolygó felfedezése még vonzóbbá teheti ezt a rendszert, amely elsődleges célpontja lehet az olyan tervezett mélyűri küldetéseknek, mint a Breakthrough Starshot.

A Proxima c nyomára radiális sebességméréssel akadtak rá a kutatók, vagyis annak jelenlétére a csillag színképében megfigyelhető oszcillációk utalnak, amelyek abból eredhetnek, hogy a bolygó gravitációjának hatására a csillag imbolyog. Ez a jel a Proxima Centauri esetében a feltételezett bolygó távolság és alacsony tömege miatt igen gyenge, és húsz év észlelési adatainak összegzése nyomán sikerült ráakadni. Ahhoz azonban, hogy a bolygó létezése teljes igazolást nyerjen valószínűleg még évekig kell figyelni a rendszert.

A Proxima Centauri rendszere azon túl, hogy azzal kecsegtet, hogy legalább egy élhető bolygó kering benne közvetlen kozmikus szomszédságunkban, a bolygórendszerek keletkezésével és a hóhatár alakulásával kapcsolatban is érdekes kérdéseket vet fel. Utóbbi arra a csillagtól való távolságra utal, amelyen túl az olyan molekulák, mint a víz, a metán vagy szén-dioxid megfagynak. A kurrens bolygóképződési modellek szerint szuperföldek keletkezésére a hóhatár közelében van a legnagyobb esély, itt ugyanis könnyen és gyorsan egymáshoz tapadnak a jeges anyagszemcsék.

A Proxima c viszont minden jel szerint messze a hóhatáron túl kering, ami több dolgot is jelenthet. Egyrészt elképzelhető, hogy az égitest képződése után vándorolt külsőbb pályára. Másrészt megeshet, hogy a hóhatár nem ott van, ahol a szakértők sejtik, például mert a Proxima Centauri protoplanetáris korongja sokkal melegebb volt az eddig gondoltnál. Végül pedig az sem zárható ki, hogy a szuperföldek keletkezési modelljével van a probléma. A kutatók azt remélik, hogy ha igazolást nyer a Proxima c létezése, annak tanulmányozásával közelebb kerülhetnek ezen rejtély megoldásához is.