Egy lépéssel közelebb a T-1000-es Terminátorhoz

Ausztrál kutatók olyan folyékonyfém kapcsolókat és más rendszereket hoztak létre, amelyeket a körülöttük lévő folyadék összetétele révén lehet vezérelni.

Egy lépéssel közelebb a T-1000-es Terminátorhoz

Bár a T-1000-es Terminátor megépítésére egy darabig még biztosan várni kell, az ausztráliai RMIT Egyetem kutatóinak legújabb fejlesztése fontos lépést jelenthet a szilárdtest elektronikától a hajlékony és dinamikusan újrakonfigurálható áramkörök létrejötte felé. Szemben a napjainkban elterjedt rendszerekkel, ez utóbbiak alegységei egy napon képesek lehetnek arra, hogy sejtekként mozogva önállóan kommunikáljanak egymással, és egyetlen elrendezés helyett a kívánság szerinti áramköröket hozzanak létre.

Az utóbbi években ennek megvalósítására a folyékonyfém ötvözetek, különösen a gallium nem mérgező ötvözetei tűntek a leginkább alkalmasnak. Egy-egy ilyen fémcsepp nagyon jól vezető maggal és vékony, félvezető oxidbevonattal rendelkezik, vagyis ezen egységekből változatos áramköröket lehet létrehozni.

Annak kiderítése érdekében, hogy a folyékonyfém cseppeket hogyan lehetne önálló mozgásra bírni, Kourosh Kalantar-zadeh és kollégái vízbe helyezték az apró egységeket. „A cseppek egy másik, ionokat tartalmazó folyadékba helyezésével megtörhető a köztük lévő szimmetria, így azok szabadon mozoghatnak a tér három irányába, de mostanáig nem nagyon értettük, hogy a folyékonyfém cseppjei hogyan reagálnak a környező folyadékra” – mondja Kalantar-zadeh.

A szakértők változtatták a víz savasságát, lúgosságát és sótartalmát, majd megfigyelték, hogy mi történik a cseppekkel ennek hatására. A folyadék kémiai összetételének variálása elégnek bizonyult a cseppek mozgatásához és alakjuk megváltoztatásához, anélkül, hogy ezt bármilyen külső mechanikai, elektronikus vagy optikai stimulációval segítették volna elő. Ezt a felfedezést kiaknázva a szakértők aztán mozgó objektumokat, kapcsolókat és apró szivattyúkat hoztak létre, amelyek önállóak működtek, és pusztán az ezeket körülvevő folyadék összetétele vezérelte őket.

A fejlesztésről beszámoló tanulmányukban a kutatók részletesen ismertetik, hogy milyen körülmények között kezdenek mozogni vagy nyúlni a folyékonyfém cseppek, menyire válik folyékonnyá azok felszíne, és hogyan áramoltathatók ide-oda. A publikációban azt is elmagyarázzák a szakértők, hogyan gyűlik fel az elektromos töltés a cseppek felszínén, és hogy ez hogyan használható fel különböző célokra.

Kalantar-zadeh szerint a módszert továbbfejlesztve egy napon a T-1000-es Terminátorhoz hasonló, három dimenziós, folyékonyfém humanoidokat is létre lehet hozni, de a fejlesztésnek ezen kívül is számos területen lehet haszna az intelligens mérnöki megoldásoktól a biomedicináig.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward