Egy kis kosz csökkentheti a gyermekkori leukémia kockázatát

Legalábbis ezt állítja egy londoni szakértő, akinek elmélete szerint a túlságosan „bacimentes” gyerekek hajlamosabbak lehetnek az akut limfoid leukémiára (ALL).

Egy kis kosz csökkentheti a gyermekkori leukémia kockázatát

Az egyik leggyakoribb gyermekkori daganatos betegség során a limfociták érési folyamatában következik be zavar. Az éretlen sejtek felgyűlnek a csontvelőben, és kiszorítják az egészséges sejteket. Ennek következtében lecsökken a vörösvérsejtszám, így a vér nem tud elég oxigént szállítani, és a kevés működőképes limfocita miatt a fertőzésekkel sem tud megküzdeni a szervezet.

A betegség elleni küzdelem útja hosszúnak és rögösnek bizonyult, az elmúlt évtizedek során számtalan, többségében erősen toxikus hatóanyagot és kezelést teszteltek különböző kombinációkban. De a munka gyümölcsöző volt: míg fél évszázada az akut limfoid leukémia túlélési esélye kevesebb mint 0,1 százalék volt, mára a betegek 90 százaléka meggyógyítható a kórból.

Nyugati kór

A terápia ugyanakkor a már említett mérgező összetevők miatt kellemetlen mellékhatásokkal jár, befolyásolhatja az emlékezetet és a koncentrációs képességet, és időnként másfajta daganatok kialakulásához is vezethet. Az ilyen típusú leukémiás esetek száma ráadásul világszerte egy százalékkal növekszik évente. Egy dolog viszont rendkívül furcsa: ez a növekedés a fejlett országokban figyelhető meg, miközben az akut limfoid leukémia a világ legszegényebb régióiban gyakorlatilag nem létezik.

Ennek pontos oka azonban egyelőre nem világos és erősen vitatott is. Egy nagy brit gyermekrák alapítvány például még mindig azon az állásponton van, hogy a betegség előfordulása a nagyfeszültségű vezetékekből származó elektromágneses sugárzás miatt magasabb a fejlett országokban. Holott ezt a teóriát 2014-ben egy több mint 15 ezer gyermek részvételével lezajlott vizsgálat elég meggyőzően cáfolta.

A sokrétű vita most újabb témával bővült, Mel Greaves, a londoni Rákkutató Intézet munkatársa ugyanis friss tanulmányában újabb komplex elmélettel állt elő az akut limfoid leukémia eredetével kapcsolatban.

A szakértő teóriája szerint az ALL kialakulásához három dolog teljesülésére van szükség: genetikai hajlamra, egy fertőző betegségre és egy erre rosszul reagáló immunrendszerre.

És azoknál, akik kora gyermekkorukban kevés kórokozónak voltak kitéve, Greaves szerint nagyobb az esély ezen események bekövetkeztének.

Az új elmélet első része 1988-ra nyúlik vissza, amikor egy ikreken végzett vizsgálat során kiderült, hogy ha mindketten leukémiában szenvednek, a betegség gyakran csak egyikük genetikai mutációjára vezethető vissza. Ha ugyanis az ikerpár tagjai egy méhlepényen osztoztak, a genetikai hibát hordozó testvér mutáns fehérvérsejtjei a placentán keresztül átterjedtek a másik ikerbe is, akinek szervezetében később szintén gondokat okozhattak.

A genetika nem minden

Greaves szerint azonban ezek a mutáns sejtek csak szükséges, de nem elégséges feltételei a leukémia kialakulásának. A kutató által elvégzett laborvizsgálatok alapján ugyanis a génhibás sejtek sokkal elterjedtebbek a gyerekek körében, mint maga a betegség. A szakértő és kollégái 567 brit újszülött köldökzsinórvérét vizsgálták meg, és közülük 6 esetében találtak leukémiás „elősejteket”. Az akut limfoid leukémia ugyanakkor 2000 brit gyerekből átlagosan csak egyet érint.

Galéria megnyitása

Greaves szerint az eltérésnek az az oka, hogy ahhoz, hogy ezek a sejtek betegséget okozzanak, szükség van két további lépésre is: a gyereknek el kell kapnia valamilyen fertőző betegséget, és a szervezetnek túl kell reagálnia a fenyegetést. És úgy tűnik, hogy jól megalapozott, bár egyelőre csak közvetett bizonyítékok vannak arra, hogy egy ilyen túlzott reakciónak nagyobb az esélye azon gyerekeknél, akik első életévükben nem nagyon vannak kitéve kórokozóknak.

Greaves nem az első, aki ezzel az ötlettel áll elő. Az 1990-es években egy másik brit kutatócsoport úgy találta, hogy

azon gyerekek körében, akik már egy éves koruk előtt is bölcsődébe jártak, ritkább volt a leukémia előfordulása.

Ezt az eredményt azóta világszerte több más vizsgálat is megerősítette, jól megalapozott, fordítottan arányos összefüggést tárva fel a korai gyerekbetegségek és az akut limfoid leukémia kockázata között.

És ezt a vonalat erősítik azok a vizsgálatok is, amelyek azt mutatták ki, hogy az ALL előfordulása gyakoribb a császármetszéssel született gyerekeknél, akik születésük közben nem kerültek érintkezésbe a hüvely mikrobáival. Egereken végzett vizsgálatok is megerősítették, hogy az immunrendszer korai stimulálása megvédi az állatokat a leukémia rágcsálókra jellemző változatától.

Járványos leukémia

Greaves elmélete ugyanakkor magyarázatot kínál arra a rejtélyre is, hogy miért bukkan fel időnként a betegség egy szűkebb területen belül egyszerre több gyereknél is. A szakértő szerint ilyenkor egy fertőzés söpör végig a populáción, és „kiválogatja” a leukémiás elősejteket hordozó, túl aktív immunrendszerrel rendelkező gyerekeket.

2009-ben Milánóban például rövid időn belül hét gyereknél is jelentkezett a betegség, és mint kiderült, három-hat hónappal korábban mindannyian átestek a sertésinfluenzán.

Egyikük sem járt bölcsődébe egy éves kora előtt.

Egyelőre úgy tűnik, hogy az nem számít, hogy milyen fertőzésről van szó: bármelyik hasonló eséllyel vezethet a leukémia kialakulásához. Mivel azonban az influenza meglehetősen gyakori, ez valószínűleg többször segíti elő az ALL jelentkezését, mint más, ritkább kórok. És a szakértőknek sikerült is kimutatniuk, hogy a súlyosabb influenzajárványok után néhány hónappal hirtelen megugrik a gyermekkori leukémiadiagnózisok száma.

Greaves teóriája egyébként egyúttal nagyfeszültségű vezetékek és a leukémia gyakorisága közti statisztikai kapcsolatra is magyarázatot nyújthat: azok a szülők ugyanis, akik aggódnak, hogy gyerekeik betegek lesznek az elektromágneses sugárzástól, valószínűleg ritkábban engedik ki a kicsiket a szabadba, és így távol tartják őket egymástól és a fertőzésektől is.

Ennyit a bizonyítékokról, amelyek kétségkívül sokatmondók, ugyanakkor a háttérben zajló pontos mechanizmusokra nem világítanak rá. A szakértők szerint a folyamatnak talán egyik kulcsszereplője lehet egy citokin, amely vizsgálatok alapján szelektív gyarapodást vált ki a leukémiás elősejtekben, és más daganatos betegségek kialakulásában is fontos tényezőnek számít.

Higiéniahipotézis

Ennek megerősítéséhez azonban további vizsgálatokra lesz szükség, viszont mivel úgy tűnik, hogy Greaves teóriája valóban megalapozott, akad egy-két dolog, amelyet érdemes lehet betartani, ha a szülők csökkenteni akarják gyermekeiknél a leukémia kialakulásának kockázatát. A szoptatás például segít az immunrendszer kalibrálásában, így vélhetően a betegség elkerüléséhez is hozzájárulhat. És ugyanígy segíthet, ha a gyerek már első életévében érintkezik kortársaival, hogy és baktériumokat cserél velük, hogy szervezete felkészüljön a későbbi fertőzésekre.

Galéria megnyitása
A higiéniahipotézis és az allergia

Greaves nem az első, és nem az egyetlen, aki azt állítja, hogy a fejlett országokban elterjedt betegségek egy részének hátterében a túlzott higiénia áll, vagyis hogy a fejlődő immunrendszer nincs kitéve elég ingernek gyermekkorban. Az autoimmun betegségek, a cukorbetegség, a szklerózis multiplex kutatói és az allergológusok között is akadnak komoly támogatói az úgynevezett higiéniahipotézisnek. Ráadásul a daganatos betegségek között sem az ALL az egyetlen, amelyet a rosszul kalibrált immunrendszerhez kötnek egyes szakértők: ez a nyelőcső, a vastagbél és a hasnyálmirigy daganatainak esetében szintén kockázati tényezőnek számít.

A hipotézist ugyanakkor egyelőre egyetlen betegség esetében sem sikerült bizonyítani, és ha ez meg is történne, akkor sem biztos, hogy könnyű lenne kiaknázni az új információkból adódó lehetőségeket. A „túlzott” higiéniának ugyanis megvannak a maga előnyei is, és ha direkt kitesszük a gyerekeket a fertőzéseknek, hogy immunrendszerük megerősödjön, ennek a stratégiának is lesznek áldozatai, hiszen lesznek olyanok, akik súlyos betegek lesznek a korán elkapott kórokozóktól. Lehetséges utat jelenthet ugyanakkor egy olyan vakcina megtervezése, amely nem betegít meg különösebben, de korán aktivizálja a szervezet védekező rendszerét.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward