Ahogy egyre több régészeti lelet kerül elő az emberiség korai történetéből, egyre nehezebb megfogni azt, hogy mely tulajdonságai tehették egyedien sikeressé a Homo sapienst a többi emberfaj között. Tudományos körökben sokáig tartotta magát az az elképzelés, miszerint egyedül őseinkben alakult ki a szimbolikus gondolkodás képessége, amely később lehetővé tette nyelv megjelenését. A szakértők hosszú ideig úgy vélték, hogy ez a képesség nagyjából 40 ezer éve jelenhetett meg az első európaiakban, mivel a leletanyag alapján ekkortájt kezdtek felbukkanni az első barlangrajzok és ékszerek.
Az elmúlt két évtizedben azonban több olyan lelet is előkerült, amely ennél idősebb. Ráadásul a vártnál jóval összetett szerszámokra is rábukkantak a kutatók a közel-keleti és afrikai lelőhelyeken, ahol fajunk kialakulása megkezdődött. Ami talán még érdekesebb, egyre több olyan lelet kerül elő, amely nem őseink, hanem a neandervölgyi ember kezdetleges művészi hajlamairól tanúskodik.
A helyzetet tovább bonyolítja a legújabb felfedezés, amely alapján egy sokkal primitívebbnek tartott emberős, a Homo erectus is rendelkezett a szimbolikus gondolkodás csírájával. Egy holland kutatócsoport ugyanis az indonéziai Jáva szigetén rátalált egy olyan kagylóhéjra, amelyet geometrikus vésetek díszítenek. A lelet korát 430−540 ezer évvel ezelőttre teszik, ami azt jelenti, hogy legalább 300 ezer évvel idősebb az eddigi legidősebb ismert véseteknél, amelyeket Dél-Afrikában fedeztek fel.
A cikkcakkos mintát feltehetően cápafoggal vagy valamilyen más hegyes és kemény eszközzel véste alkotójuk a folyamikagyló héjába. A véset valószínűleg akkor készült, amikor a héj még friss volt, vagyis külsejét barnás bőr borította, így a sötét alapon kirajzolódó fehér vonalak nagyon látványosak lehettek, mondja Josephine C. A. Joordens, a Leideni Egyetem kutatócsoportjának vezetője.
A lelőhelyen más kagylómaradványokra is ráakadtak a szakértők, és a héjakon talált nyomok arról tanúskodnak, hogy az itt élő Homo erectus-közösség tagjai felnyitották a kagylókat, hogy megegyék tartalmukat. Az egyik leleten a megmunkálás egyértelmű nyomai láthatók, tulajdonosa valószínűleg vágásra vagy vésésre használhatta a héjat. Ez a legkorábbi ismert példája annak, hogy egy embercsoport kagylóhéjból készített eszközt magának.
Mivel a kérdéses időszakból Jáva szigetén egyetlen kőszerszám sem került elő, a kutatók szerint lehetséges, hogy mivel az ősemberek nem találtak megmunkálható követ, a könnyebben hozzáférhető kagylókat kezdték nyersanyagként használni. Ha a kutatók feltételezései helyesek, és a Homo erectus valóban már közel félmillió éve megkezdte eszközei feldíszítését, még legalább 300 ezer évnyi leletanyag vár felfedezésre, amely elődeink szimbolikus gondolkodásáról tanúskodik.
