A Proxima Centauri mindössze 4 fényévre van a Naptól, és az utóbbi évek kutatásainak hála, tudjuk, hogy egy bolygója biztosan van (Proxima b), egy másik léte pedig igen valószínű (Proxima c). Egy csillagászcsoport azonban bejelentette, hogy bizonyítékaik vannak egy harmadik bolygó létezésére is a rendszerben. Ha a planéta léte igazolást nyer, a Proxima d jelű égitest a legkisebb és legalacsonyabb tömegű ismert exobolygóvá léphet elő.
A Proxima Centauri egy vörös törpe: az átmérője hetede, a tömege nyolcada a Napénak, és összességében nem sokkal nagyobb a Jupiternél. A fénye is elég halvány, a látható tartományban csak a Nap fényének húszezred részét sugározza ki. Így nem is csoda, hogy annak ellenére, milyen közel van a Naphoz, csak 1915-ben fedezték fel a létezését, megpillantásához ugyanis komoly távcsőre van szükség.
Csillagszomszédunk egy hármas rendszer tagja, amelyben rajta kívül két másik, a Naphoz sokkal inkább hasonlító csillag található. A központi kettőscsillag az Alfa Centauri, ezeket kerüli meg jó nagy körben a Proxima Centauri, félmillió év alatt érve körbe pályáján. Az első bolygót 2016-ban azonosították a Proxima körül. Ez egy kicsit nagyobb a Földnél, és 11 nap alatt kerülni meg csillagát. Mivel a csillag rendkívül halvány, a bolygó egy kicsit kevesebb fényt kap tőle, mint a Föld a Naptól, annak ellenére, hogy sokkal közelebb van hozzá.
A második bolygó jelenlétére utaló bizonyítékokról először 2019-ben számoltak be a szakértők. Ennek létét még azóta sem sikerült megerősíteni, de igen erősek a jelek, hogy valóban létezik. A második bolygó adatainak újbóli vizsgálata kapcsán merült fel egy harmadik planéta létezése a rendszerben. Ez túlságosan halvány ahhoz, hogy közvetlenül látszódjon, így radiális sebességméréssel, a bolygó csillagra kifejtett gravitációja alapján próbálják azonosítani.
A szakértők a chilei VLT távcsővel vizsgálták a rendszert, ennek ESPRESSO nevű műszerével tanulmányozva a színkép Doppler-eltolódását. Ez abból adódik, hogy ahogy a körülötte keringő bolygók „rángatják” a csillagot, az maga is kis köröket ír le, így időnként közeledik felénk, máskor távolodik tőlünk. Ezen adatok közt találták nyomát annak, hogy a csillag imbolygásában megfigyelhető egy 5,12 napos periódus is. A hatás rendkívül kicsi, mindössze 39 centiméteres elmozdulásról van szó másodpercenként, de minden jel szerint fennáll.
Ebből úgy tűnik, hogy a csillag körül keringhet egy harmadik bolygó is, amely kifejezetten apró. A tömege negyede lehet a Földének, vagyis nagyjából kétszer annyit nyom, mint a Mars, és 5,12 földi nap alatt ér körbe pályáján. A bolygó létének igazolása, ahogy már említettük, azért is izgalmas lenne, mert ennyire kicsi exobolygót még soha senki nem detekált. A jelenlegi rekorder az L98-59b jelű planéta, amelynek tömege 40 százaléka a Földének. Ha a bolygó létezik, mindössze a Merkúr távolságának tizedére kering csillagától, de a csillag mérsékelt fénye miatt így sem annyira forró, mint a Naprendszer legbelső bolygója.
A bolygó léte annyiban még kérdéses, hogy a Proxima meglehetősen furcsa csillag, amely nagyon változékony, gyakran produkál kitöréseket és sok napfolttal rendelkezik. Ez pedig megnehezíti a radiális sebességmérést is, vagyis egyelőre még nem kizárt az sem, hogy az újonnan észlelt periodicitás nem a csillag környezetéből, hanem magából a csillagból ered.
