Egy friss tanulmány alapján úgy tűnik, az álló munkavégzésre lehetőséget biztosító asztalok nem jobbak azoknál, amelyek előtt csak ülni lehet – mindkettőnek megvannak a maga kockázatai. A kutatók 6,9 éven át vizsgáltak 83013 felnőtt brit munkavállalót, amelynek során azt vizsgálták, milyen veszélyeket rejt az ülő- és az állómunka, illetve van-e különbség egészségügyi kockázatok terén a kétféle pozíció között.
Az eredmények összesítése során arra a megállapításra jutottak, hogy azok a felnőttek, akik a munkavégzés során az üléssel eltöltött órák mellett néhány órát állva is dolgoztak asztaluk mellett, ugyanúgy ki voltak téve a kardiovaszkuláris megbetegedéseknek, mint azok, akik pusztán ülve végezték munkájukat. Az állva történő munkavégzés, például egy állítható magasságú asztal mellett, amellyel változtatható a pozíció, szintén számos egészségügyi kockázatot rejt, amelyek között az abnormálisan alacsony vérnyomás, a vérrögképződés kockázata, illetve a visszeresség kialakulásának veszélye egyaránt jelen van.
A témával foglalkozó kutatók, vagyis Matthew N Ahmadi, Pieter Coenen, Leon Straker, illetve Emmanuel Stamatakis még akkoriban kezdték a szélesebb felhasználói rétegekre kiterjedő kutatásaikat, amikor az álló asztalokkal kapcsolatos kutatások még ritkák voltak és nem is voltak túl hasznosak, már ami a végső következtetések levonását illeti. Ez persze nem akadályozta meg az álló asztalok gyártóit, hogy azzal reklámozzák termékeiket, azok egészségesebbek, ergonomikusak, és összességében jobb választásnak bizonyulnak a felhasználók számára.
Alapjában véve a logika azt diktálhatná, hogy a nap folyamán az álló és az ülő pozíció között többször is váltogatva jót tehetünk egészségünknek hosszabb távon, ám a kutatás alapján nem ez a lehetséges egészségügyi kockázatok elkerülésének megfelelő módja. A kutatás szerint az efféle pozícióváltások nem hoztak igazából előrelépést egészségügyi állapot terén, legalábbis a 83 000-nél is több felnőtt felhasználó egészségének monitorozása alapján erre a megállapodásra juthattak.
Ez összességében nem annyira meglepő, hiszen a releváns szakemberek régóta hangoztatják, érdemes bizonyos időközönként szünetet tartani a munkában és mozogni egyet – még ha csak egy rövid irodai sétáról van is szó, az is segíthet a keringéssel kapcsolatos egészségügyi kockázatok csökkentésében. Erre a megállapításra jutottak a kutatók is. Az állítható számítógépasztaltól nem szabad azt várni, hogy az majd segít csökkenteni az egészségügyi kockázatot: ha nem mozgunk eleget, akkor teljesen mindegy, hogy állva vagy ülve dolgozunk, az egészségünk látja kárát.
A mozgás beiktatása igazából az esetek többségében egy ingyenesen és fájdalommentesen bevethető stratégia, legalábbis a munkakörök egy jó részében, nyilván nem mindenhol. Az állva történő munkavégzés, illetve az állva használható asztalok önmagukban nem csökkentik a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát ahhoz képest, ha ülve töltjük a munkaidőt. A kutatás persze arra is rámutatott, hogy az efféle munkavégzés igazából nem is növeli a kockázatot, viszont másféle kockázatokkal jár.
Érdemes tehát néha szüneteket beiktatni és mozogni egy kicsit, a mozgás amúgy is hasznos, hiszen felpezsdíti a vérkeringést, segít tisztábban gondolkodni, illetve segít csökkenteni az ülő vagy álló pozícióban végzett munka egészségre veszélyes hatásait. Amennyiben ez még heti szinten 1-2 edzéssel is párosul, hatványozottan jobb lesz a helyzet, már ami az egészségügyi kilátásokat és az általános közérzet alakulását illeti.
Ez persze nem jelenti azt, hogy az állítható magasságú asztalok pénzkidobásnak minősülnének, éppen ellenkezőleg. Nagyon is hasznosak tudnak lenni, főleg a motorizált, akár memóriával is ellátott verziók, hiszen változatosságot vihetnek a mindennapokban, ám a helyükön kell tudni kezelni őket. Az egészségügyi problémák elkerülésében nem tudnak segíteni úgy, ahogy azt a marketing sugallja: ha maga a felhasználó nem mozog eleget napi szinten, akkor a végeredmény szempontjából nézve majdnem mindegy, hogy ülve vagy állva tölti-e mozdulatlan óráit...
