Egy erős napkitörés robbanthatott fel tengeri aknákat 1972-ben

A vietnámi háború vége felé egy amerikai repülőgép legénysége 30 másodperc alatt 20–25 akna robbanásának volt tanúja, pedig a szerkezeteket látszólag semmi sem aktiválta.

Egy erős napkitörés robbanthatott fel tengeri aknákat 1972-ben

A Hòn La közelében található aknamezőt az észak-vietnámi hajók megfékezésére telepítették az amerikaiak ugyanezen év májusában, augusztus 4-én azonban a bombák egy része látszólag ok nélkül felrobbant. Egy nemrég nyilvánosságra hozott katonai jelentés szerint a különös esemény hátterében az ebben az időszakban szokatlanul intenzív naptevékenység állhatott. Ami azért érdekes, mert az eset vizsgálata segíthet felmérni, milyen hatások várhatók a Föld felszínén, ha a Nap újabb viharos időszakon esik át.

A telepített aknák jelentős része mágneses volt, vagyis akkor robbant fel, ha bizonyos küszöbszint feletti változást észlelt a mágneses mezőben. A tervezők szándékai szerint ez akkor következett volna be, amikor nagyobb mennyiségű fém, például egy hajó került az akna közelébe. A napkitörések azonban szintén képesek változásokat okozni a mágneses mezőben, akár a Föld felszínén is. És bár az a teória, hogy talán a Nap okozhatta az aknák felrobbanását, már nem sokkal az eset megtörténte után felmerült, sokáig nem volt világos, hogy vajon a naptevékenység okozta mágneses zavarok elegendőek lehetnek-e az aknák aktiválásához.

Az kétségtelen, hogy 1972 augusztusában az észlelések kezdete óta az egyik legintenzívebb naptevékenységi szakasznak voltak tanúi a szakértők. Az MR 11976 nevű napfoltból intenzív flerek és koronakidobódások indultak útjukra, a fénysebességet megközelítő sebességgel száguldó töltött részecskék felhőit hozva létre. A Napból érkező részecskék javát alapesetben eltéríti a Föld mágneses mezeje, és legfeljebb a sarkokon lépnek be a légkörbe, sarki fényt hozva létre. Ha azonban hirtelen sok nagyenergiájú részecske találja el a Földet, ezek a magnetoszférába ütközve a légkör más részein is erős mágneses fluktuációkat okozhatnak, befolyásolva például az áramhálózatok működését.

1972 augusztusának elején pedig pontosan ez volt a helyzet: Észak-Amerikában sorozatos áramkimaradásokat jelentettek, és a telefonos kommunikáció is akadozott. A problémák augusztus 4-én tetőztek, amikor egy X-es kategóriájú napkitörés részecskefelhője mindössze 14,6 óra alatt elérte a Földet. A napszélnek általában 2–3 napjába telik, mire eléri bolygónkat, intenzív naptevékenységi időszakokban azonban előfordul, hogy a korábbi, enyhébb kitörések gyakorlatilag „kitakarítják” a Nap környékét, így egy-egy nagyobb részecskefelhő rendkívüli sebességgel utazhat.

Mindebből úgy tűnik, hogy ez a felhő valóban képes lehetett olyan szintű változásokat okozni bolygónk mágneses terében, hogy az a villamos hálózat működésének megzavarásán túl elég volt az aknák felrobbantásához is.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap