Másfél évszázad telt el azóta, hogy Jean-Martin Charcot francia neurológus elsőként írta le a szklerózis multiplexet (SM) önálló betegségként egy szokatlan remegéssel küzdő fiatal nőnél, az idegsejtek burkát megtámadó autoimmun betegség kiváltó oka azonban a mai napig ismeretlen. Egy frissen megjelent tanulmány azonban közelebb vihet a megfejtéshez. A publikáció szerzői 10 millió amerikai katona vértesztjei alapján az eddigi legerősebb bizonyítékot szolgáltatják amellett, hogy az Epstein–Barr-vírussal való fertőződés drámaian növeli a betegség kialakulásának kockázatát.

Az eredmények mindenre nem adnak választ az SM kialakulásával kapcsolatban, így arra sem, hogy a betegség miért csak minden 1000. emberben alakul ki, amikor a kérdéses vírussal élete során előbb-utóbb majdnem mindenki találkozik. De az adatok ettől függetlenül fontos összefüggésre mutatnak rá a vírus és az SM között, és azzal kecsegtetnek, hogy az Epstein–Barr-vírus elleni védőoltás elejét veheti az SM kialakulásának. Egy ilyen vakcina azért is üdvös lenne, mert a vírust több daganatos betegséggel is összefüggésbe hozták, és mononukleózist is okoz. Jelenleg több oltóanyag is a tesztelés korai fázisában van, amely során azt is vizsgálják majd, hogy a vakcina képes-e megakadályozni az SM kialakulását.

Ahogy már említettük, a szklerózis multiplex egy autoimmun betegség, amely során az immunsejtek az idesejtek mielinhüvelyét támadják meg, károsítva ezzel működésüket. A kór előrehaladtával visszatérő látásproblémák, fájdalom, izomgyengeség és érzéketlenség lép fel, és a tünetek egyre rosszabbodnak. A betegségnek nincs gyógymódja, és az alkalmazott antitestinfúziókkal is csak jó esetben átmenetileg fenntartani lehet az állapotot.

A betegség kialakulása a rendelkezésre álló információk alapján részben genetikai okokra vezethető vissza (gyakran öröklődik a családban), és környezeti tényezői is vannak. Utóbbiak közé tartozhat az Epstein–Barr-vírus, egy herpeszvírus, amely majdnem mindenkit megfertőz élete során, és a fertőzés esetén élethosszig megbújik a B sejtekben, ahonnan bármikor újra felbukkanhat. A vírust régóta kockázatnövelő tényezőként tartják számon, ami az SM kialakulását illeti, például aki átesett a mononukleózison, nagyobb valószínűséggel lesz SM-es. Ugyanakkor bár az SM-betegek 99 százaléka fertőzött a vírussal, így van ez a népesség maradék 95 százalékával is, így nehéz felmérni, hogy pontosan milyen szerepet játszik a kórokozó a betegség kialakulásában.

Ideális körülmények között a mechanizmus feltárására az lenne a megoldás, hogy a kutatók keresnek egy csoportot, amely még nem fertőzött a vírussal, majd megnézik, hogy aki megfertőződik, nagyobb eséllyel lesz-e SM-es. Ezt azonban élesben nehéz lekövetni, így a Harvard kutatói korábbi adatokból dolgoztak: az amerikai fegyveres erők 10 millió tagjának adatait vizsgálták meg. Az alanyok 1993–2003 között léptek szolgálatba, és legalább kétévente vérvizsgálatot végeztek náluk.

A vizsgált alanyok közül 955 főnél alakult ki SM, közülük 801 rendelkezett megfelelő vérmintával. 35-nél nem találták nyomát a vírusfertőzésnek az első vérteszt során, de később egy kivétellel mindegyikük vérmintájában megjelent a vírus, még az SM kialakulása előtt. A betegség első tünetei átlagosan 5 évvel a vírusfertőzés igazolása után jelentkeztek. A kontrollként használt 107 alanynál, akiknél nem alakult ki SM a vizsgált idő alatt, viszont csak a résztvevők felénél találták nyomát a vírusnak. Ez azt jelenti, hogy az Epstein–Barr-fertőzés 32-szeresére növeli a szklerózis multiplex kialakulásának kockázatát, vagyis hasonló mértékű kockázatnövelő tényező, mint az erős dohányzás a tüdőrák kapcsán.

A kutatók más gyakori vírusokra is tesztelték a mintákat, de nem találtak hasonló összefüggést. Azt ugyanakkor sikerült igazolniuk, hogy azoknál, akiknél később kialakult az SM, a vírusfertőzést követően megugrott az idegi degradációt jelző egyik fehérje szintje. A szakértők szerint ez nagyon erősen valószínűsíti a vírusfertőzés és a betegség közti kapcsolatot.

Mások azért óvatosabbak, és bár egyöntetű a vélemény, hogy nagyon fontosak az új eredmények, felhívják a figyelmet arra, hogy azt továbbra sem tudni, hogyan vezet a vírussal való fertőzés az SM-hez, és miért van az, hogy a fertőzöttek többségénél mégsem alakul ki a betegség. A hatásmechanizmus szintén kérdéses. Egyes elméletek szerint a vírus patogenikus változásokat okoz a B sejtek, mások szerint a vírus egyik fehérjéje hasonlít az idegi fehérjék egyikére, és az immunrendszer ezért kezdi támadni az idegsejteket.

Az mindenesetre sokat lendítene a megelőzésen, ha kiderülne, hogy az Epstein–Barr-vírus elleni vakcinával meg lehet előzni a szklerózis multiplex kialakulását a genetikailag magas kockázatú csoportokban. Jelenleg a GSK, a Cohen és a Moderna dolgozik ilyen oltóanyagon.