Az AI- és egyéb adatközpontok hely- és energiaigénye egyre nagyobb kihívások elé állítja az üzemeltetőket, míg a rendszerépítőknek a hatékony hűtés kivitelezése jelent egyre komolyabb kihívásokat, hiszen a számítási teljesítmény növekedése a hőtermelés növekedését vonja maga után, amit nehéz kordában tartani. A fenti kihívások jó részére megoldást kínálhat egy új koncepció, ha a gyakorlatban is bizonyítja életképességét, ez pedig nem más, mint a tengeren lebegő szélerőművekbe integrált adatközpontok terve.
A koncepcióval egy San Franciscó-i startup, az Aikido rukkolt elő, amelynek vezetői úgy vélik, rendkívül költséghatékonnyá tudják tenni az AI- és egyéb adatközpontok működtetését, hiszen a tengeri környezet hatékonyan tud gondoskodni a hűtésről, míg a platformra szerelt szélerőmű az adatközpont tápellátását biztosítja.
Az Aikido speciális, tenger- és óceánpartok közelében elhelyezett, a vízfelszínen lebegő szélerőmű-platformok fejlesztésével és gyártásával foglalkozik, éppen ezért úgy gondolták, a megújuló energiára támaszkodó szélerőművek lábait, amelyek normál esetben vízzel feltöltve gondoskodnak a megfelelő pozícionálásáról, lehetne más célra is használni. Az új koncepciót Norvégia térségében, az Északi-tengeren próbálják majd ki, ahol első körben 100 kW teljesítményű adatközpontot építenek a platform lábaiba még az idei év vége előtt. Ezzel a lépéssel a mérnökök szerint több legyet lehet ütni egy csapásra: egyrészt nem kell értékes földterületet szánni az adatközpontok építésére, másrészt a hideg tengeri környezet révén költséghatékonyan megoldható a fűtés, harmadrészt a szélerőmű pedig biztosítani tudja az AI adatközpont energiaellátásának oroszlánrészét.
Ezek a speciális szélerőmű platformok a víz felszínén lebegnek és három lábat használnak, amelyek vízzel feltöltve egyfajta ballaszként gondoskodnak arról, a nagy szélben se boruljon fel a szélerőmű. A lábakat láncokkal és horgonyokkal rögzítik a kiszemelt terület fölé, ahonnan a nagyobb hullámok és a nagyobb viharok során sem mozdulnak el – hasonló koncepciót használnak a nagy olajfúró-tornyok esetében is.
A startup szakemberei szerint egy-egy ilyen láb belsejének felső részén akár 3-4 MW teljesítményű adatközpont-infrastruktúra is helyet kaphat, vagyis egy-egy szélerőmű platform fedélzetén 9-12 MW-nyi adatközpont kaphat helyet. A lábak természetesen továbbra is használnak majd vizet ballasztként, ezt viszont a hardver folyadék alapú hűtésére is felhasználnák: a folyadék a hardverek által termelt hőt átvéve a lábak alja felé indulhat el, ahol egy hőcserélőn keresztül leadhatja a hőt a környező vízfelületnek, majd elindulhat egy újabb körre a hardverek felé. A folyadékhűtést nem használó szerverkomponensekhez légkondicionáló rendszert is beépítenek, így azok sem melegszenek majd túl. A szerver-infrastruktúra tápellátását a szélerőmű által generált áram biztosíthatja, de mivel a szél nem fúj mindig, akkumulátorokkal is kiegészítik a platformot. Azokban az időszakokban, amikor hosszabb időn át nincs elegendő szélsebesség a szélerőmű működéséhez, a partmenti villamosenergia-hálózatot hívhatják segítségül, amire egyébként rátermelnek ezek a platformok.
A koncepció mindenképpen érdekesnek és ütőképesnek tűnik, de azt majd csak a konkrét tesztek mutatják meg, mennyire használható a mindennapokban. A vízbe merülő platformlábak a sós víz viszontagságainak kitéve gyakrabban igényelhetnek karbantartást, illetve a szerverinfrastruktúra szervizelése is nehezebb feladat lehet, mintha egy klasszikus szárazföldi adatközpontról lenne szó. hogy ezeket a kihívásokat sikerül-e leküzdeni? Az éles tesztek alkalmával mindenképpen kiderül.
