A lelet a kutatók szerint az Australopithecus anamensis fajhoz tartozik, amely kapcsán eddig még sosem került elő ennyire teljes koponya. Ez a faj a korábbi teóriák szerint az Australopithecus afarensis, vagyis Lucy fajának egyik közvetlen elődje lehetett, a mostani lelet azonban azt sugallja, hogy a két faj legalább 100 ezer évig egymás mellett létezett a mai Etiópia területén. Mindezek alapján pedig annyi mindenképpen megállapítható, hogy a korai Hominini-családfa (vagyis az emberek, a csimpánzok és ezek közvetlen, mára kihalt elődei és rokonai) jóval bonyolultabb volt annál, mint amit eddig gondoltak a szakértők.

Az A. afarensis Kelet-Afrikában élt 3–4 millió évvel ezelőtt, és evolúciójának megértése azért is kiemelkedően fontos, mert könnyen elképzelhető, hogy ez a közvetlen őse a Homo-fajoknak, amelyek 2,8 millió évvel ezelőtt kezdtek feltűnni. Az elmúlt évtizedek során a kutatók több tucat olyan Australopithecus-töredéket fedeztek fel Etiópiában és Kenyában, amelyek több mint 4 millió évesek. A szakértők jelentős része mostanáig azon a véleményen volt, hogy ezek az A. anamensis fajhoz tartoztak, amely fokozatosan alakult át az A. afarensis fajjá. Vagyis a korábbi feltevések szerint a két faj sosem létezett párhuzamosan.

A Woranso-Mille nevű lelőhelyen 2016-ban felfedezett, 3,8 millió éves koponya azonban másról tanúskodik. A csontok feltárását és vizsgálatát Yohannes Haile-Selassie, a Clevelandi Természettudományi Múzeum paleoantropológusa és kollégái végezték. Vizsgálataik szerint a lelet fogai és állkapcsa egyaránt azt sugallják, hogy az az A. anamensis fajba tartozik, amelyből egyébként egészen mostanáig csak kisebb koponyatöredékek kerültek elő. A mostani koponya egészen hihetetlenül épen őrződött meg, hiszen mindössze két darabra esett szét az idők során, ami ilyen korú fosszíliáknál rendkívül ritka.

Az új lelet azért különösen érdekes, mert egy korábbi bizonytalan besorolású koponyacsont elhelyezését is segíti: a 3,9 millió éves, szintén Etiópiából előkerült töredékről eddig nem tudták eldönteni, hogy melyik fajba tartozik, az új információk birtokában azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy egy A. afarensis maradványáról lehet szó. Ha valóban így van, és a Haile-Selassie kutatócsoportja által talált, úgynevezett MRD-koponya tényleg egy A. anamensis lelet, az viszont azt jelentené, hogy a két faj legalább 100 ezer évig egymás mellett létezett a régióban.

A szakértők az új lelet tükrében is igen valószínűnek tartják, hogy Lucy faja az A. anamensisből fejlődött ki, azonban valószínűleg nem úgy, hogy ezek egymást váltották. Inkább valami olyasmi történhetett, mondják a kutatók, hogy az A. anamensis egy kisebb csoportja genetikailag izolálódott az többiektől, ezekből kifejlődött az A. afarensis, amely később legyűrte az erőforrásokért zajló versengésben az A. anamensis populációt.

Hogy tényleg így történt-e, az egyelőre rejtély, hiszen a kutatók következtetései mindössze két leleten alapulnak, amit könnyen felforgathat egy esetleges újabb fosszília. Haile-Selassie mindenesetre a Woranso-Mille lelőhelyen talált eddigi leletek alapján meglehetősen biztos abban, hogy 3–4 millió évvel ezelőtt számos Hominini-faj létezett párhuzamosan egymással.