A Nature Astronomy című szaklapban a napokban közzétett kutatás a Juno Jovian Auroral Distributions Experiment (JADE) adataira összpontosított. A tudósok a holdon zajló oxigéntermelést a felszínről kiáramló hidrogén mennyisége alapján becsülték meg. Következtetésük alapján pedig az égitesten 24 óránként körülbelül 1000 tonna oxigént termelődik, ami egymillió ember számára lenne elegendő.

„Az Európé olyan, mint egy jéggolyó, amely lassan olvad egy áramló patakban. Jelen esetben azonban az áramlat ionizált részecskékből áll, amelyeket a Jupiter rendkívül erős mágneses mezője áramoltat körülötte” – mondja Jamey Szalay, a JADE tudományos csapatának tagja, a Princeton Egyetem kutatója. „Amikor ezek az ionizált részecskék becsapódnak az Európé felszínébe, a bontani kezdik a vízjég molekuláit, amelynek nyomán hidrogén és oxigén keletkezik.”

A Juno 2011-ben indult a Jupiter és holdjai felé, és az elmúlt években elképesztő képeket készített és rengeteg adatot gyűjtött a Jupiter rendszeréről, különösen az Európéról és a vulkanikus Ió holdról. Az Európé ígéretes terep az asztrobiológusok számára, mivel a szakértők reménykednek abban, hogy a hold jeges burka létezhet valamiféle élet.

Az Európé átmérője 3100 kilométer, így a Jupiter 95 ismert holdja közül ez a negyedik legnagyobb. Mivel az Európé feltehetően egy felszín alatti óceánnak ad otthont, a szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy a hold felszínét érő ionbombázás nem tudja-e oxigénnel ellátni az óceánt, ezért kezdték vizsgálni a jelenséget. Bár a napi 1000 tonna oxigén soknak tűnhet, ez valójában alacsonyabb a korábbi becsléseknél, amelyek szerint másodpercenként akár több mint egy tonna oxigén is keletkezhet.

A Juno tovább folytatja a Jupiter és holdjainak vizsgálatát, bár most egy időre továbbáll az Európétól. Következő célpontja az Ió, amely mellett április 9-én fog elhaladni. Az Európé azonban a következő időszakban a remények szerint további figyelmet kaphat. A NASA idén induló Europa Clipper missziója várhatóan 2030-ban érkezik a Jupiterhez, hogy választ találjon arra, az Európén megvan-e a megfelelő kémiai összetétel az élethez. 2031-ben pedig megérkezik a Jupiterhez az ESA tavaly startolt JUICE szondája is, amely a gázóriást és három jeges holdját fogja vizsgálni. Így nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Jupiter rendszeréből sok érdekességre számíthatunk a következő évtizedben.