A spermiumokat ideiglenesen megbénító gyógyszer lehet az első igény szerint szedhető férfi fogamzásgátló tabletta – feltéve persze hogy az emberekben is hasonlóan jól működik. Egereknél, ahogy már említettük, 100 százalékos hatékonysággal akadályozta meg a terhességet körülbelül 2 órán keresztül, a teljes termékenység pedig 24 órával később tért vissza.
„Ez a férfi fogamzásgátlók terén teljesen forradalminak számít” – mondja Jochen Buck, a New York-i Cornell Egyetem munkatársa. A legtöbb más, klinikai fejlesztés alatt álló férfi fogamzásgátló szer csak 8–12 hét után kezd hatásosságot mutatni, vagyis ezeket tartósan kell szedni ahhoz, hogy működjenek.
Korábbi kutatások során a szakértők igazolták, hogy a spermiumok mozgásához a szolubilis adenil-cikláz (sAC) nevű fehérje szükséges, és hogy azok a férfiak, akik bizonyos ritka genetikai mutációk miatt nem képesek a sAC proteint termelni, terméketlenek. Buck és kollégái ezért megvizsgálták, hogy használhatók-e a sAC-t gátló szerek férfi fogamzásgátlóként. Ha ugyanis a spermiumok mozdulatlanná válnak, nem tudnak felfelé haladni a hüvelyben, hogy megtermékenyítsék a petesejtet.
A csapat 17 hím egér spermiumainak mozgását vizsgálta, amelyek közül nyolc kapta a gyógyszert. Azokban a mintákban, amelyeket 2 órával azután gyűjtöttek be, hogy az egerek megkapták a gyógyszert, a spermiumoknak átlagosan csak körülbelül 6 százaléka volt mozgékony, szemben a kontrollcsoport mintáinak körülbelül 30 százalékos eredményével. A bénító hatás körülbelül 24 óra elteltével múlt el teljesen, ami azt jelenti, hogy nemcsak egy igény szerinti fogamzásgátlót sikerült találni, hanem egyben egy olyan készítményről van szó, amelynek hatása könnyen visszafordítható, mondja Melanie Balbach, aki szintén a Cornell Egyetem munkatársa.
Egy másik vizsgálat során a kutatók 52 hím egeret pároztattak nőstényekkel 30 perccel azután, hogy a hímeknek beadták a fogamzásgátló gyógyszert. 2 óra elteltével mindegyik pár túlesett az aktuson, de egyik nőstény sem esett teherbe, vagyis a fogamzásgátló szer 100 százalékban hatásosnak bizonyult. A gyógyszer ráadásul akkor sem okozott észrevehető mellékhatásokat, amikor az egerek a hatásos adag háromszorosát kapták 42 napon keresztül.
Ahogy Ulrike Schimpf, a svédországi KTH Királyi Technológiai Intézet munkatársa mondja, a fejlesztés alatt álló szerben a legjobb az igény szerinti alkalmazás lehetősége. A gyógyszer, ha az embernél is beválik, gyorsan hat, de hatása átmeneti, és már egy dózisban is működőképes. Buck és Balbach úgy tervezik, hogy mielőtt embereken is kipróbálnák, továbbfejlesztik a gyógyszert, hogy az valamivel hosszabb ideig hasson, és így még hatékonyabban és praktikusabban lehessen alkalmazni. Ha minden jól megy, reményeik szerint 2025-re megkezdhetik a klinikai vizsgálatokat.
Ahogy Balbach mondja, a jelenleginél mindenképpen többféle fogamzásgátlási megoldásra van szükség, és a férfiaknak is szükségük lenne egy jól működő, szájon át szedhető opcióra, hogy a fogamzásgátlás terhe ne elsősorban a nőkre háruljon.
